Az első távcső

 
A Planetáriumnál tapasztalt élmények hatására kialakult bennem a “nekem távcső kell” érzés. Persze első körben az ember nem mer nagyot meríteni,meg hát őszintén szólva,fogalmam sem volt a távcsövek mikéntjéről.
Első távcsövem egy meglehetősen megmosolyogtató objektívátmérővel megáldott,de annál jobb képet adó,kicsiny 30mm-es “zsebrefraktor” volt (refraktor = lencsés távcső) mindössze 25x-ös nagyítással. Kiderült azonban hogy ez a 25x-ös nagyítás is “meglepően sok mindenre” elegendő lehet. Ez a tény évekkel később igazolódott be(ezen élményekről később írok).
Az első “élesben való” bevetése ezen kicsiny távcsőnek valamikor 1996 novemberében történt,amikor a bevezetőben már emlegetett Dávid haverom társaságában “könnyelműen” a
teliholdra irányítottuk a lencsést…szabad kézzel! Hamar rá kellett jönnünk hogy a sokadik próbálkozásunkra sem tudjuk kellő ideig a távcsőben tartani az égi “nagyfejűt”!
“Hirtelen felindulásból” elővettük a korláthoz láncolt nem túl magas létrát,majd erre támasztottuk a csövet,meg persze a könyökünket is…drámai volt a változás!!!
Általunk sose látott közelségbe került a Hold!!! A korongon szépen látszódtak a tengereknek nevezett síkságok,és a világos ú.n. felföldek is felfedték “titkaikat”.
Jó sokáig bámultuk felváltva az égi lámpást…de ekkor még fogalmunk se volt róla hogy a java még hátra van! Az este élményeinek hatására megbeszéltük Dáviddal,hogy holnap este akkor ismét feljövök,s folytatjuk az égi vizsgálódást.Igen hamar megfogalmazódott bennem egy esetlegesen megépíthető állványféleség gondolata.
Annyira nem értettem az egész távcsövezéshez,hogy azt hittem (sok laikus mellett) a teliholdon látszódik a legtöbb részlet!!!Pedig ez egyáltalán nincs így!!!!
Egy este a véletlen folytán a telihold előtti napokban álltunk rá holdunkra. Még volt néhány nap a teljes megvilágításig. Beélesítettem a csövet,majd totális ledöbbenésemre olyan szépet láttam,amit addig sosem! Ez a valódi holdi domborzat volt!!!! Ma már tudom,hogy a fény-árnyék vonala a Copernicus-kráter vidékén húzódhatott,esetleg attól kicsit távolabb,de olyan szépen látszódtak a magassági viszonyok,hogy ott,akkor este értettem meg,mindez miről is szól…mikor is kell észlelni holdat. Egészen más élmény volt ez…szinte leírhatatlan…odanéztél..s tényleg egyértelművé vált számodra minden! Az alacsony megvilágítási szög miatt gyönyörűen kiemelkedtek az alacsony és persze igen magas hegységek! Hihetetlen élmény volt! Dávid is megerősítette a távcsőben látottakat,majd egy szomszédot meginvitáltunk egy kis hold-kukucskálásra. Nagy segítségünkre volt az MCSE által akkoriban sokszorosított szoróanyagban leközölt parány Holdtérkép!
Úgy éreztük kiváltságosak vagyunk…úgy éreztük most felfedezők vagyunk…s egy új világot kell
feltárni!S ez így is volt…
Az élmények itt kezdődtek igazán…hisz az észlelő akkor éli meg igazán a felfedezés örömét,ha azt saját maga teszi meg…segítség nélkül.

                   A cikkben emlegetett 30mm-es optikájú távcsövünk.
 
 

                                    A “sokat látott” optika.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: