A Hold rajzolása

 
A Hold felszíni részleteinek rajzolása az amatőrök kedvelt és hálás felada­ta a fényképezés korszakában is. A számos Hold-expedíció (a Luna-l-től az Apollo-17-ig) nagyszámú kitűnő felvételt szolgáltatott, amelyek hozzájárul­tak a teljes holdfelszín feltérképezéséhez. Így a Hold-rajzolás tudományos jelentősége erősen csökkent. Mégis, miért tevékenykednek az amatőrök ezen a területen? A tulajdonképpeni haszna, hogy a megfigyelő fejleszti rajztehet­ségét és képességét, hogy finom részleteket észrevegyen.
(Nem is beszélve a hirtelen feltűnő holdi TLP jelenségekről! A blogoló megj.)
És éppen ez a tu­lajdonság teszi szemünket pl. a bolygómegfigyelésnél a legértékesebb fény­érzékelővé, messze megelőzve a fényképezést.
 
A szem képes “elraktározni” a látott képet, és ez a tulajdonsága rövid időre finomabb részletek felismerését teszi lehetővé. A megjegyzett képet néhány másodpercen belül lerajzolhatjuk. Tanulságos működési terület lehet a rajztehetséggel rendelkezőknek, ha a krátereket, hegyeket, rianásokat nemcsak azonosítják, megfigyelik, hanem élethűen le is rajzolják. A megfigyeléseknél többnyire csak egyik szemünket használjuk. Ha észlelés közben egyszer az egyik, egyszer a másik szemünkkel nézünk a távcsőbe, észrevehetjük, hogy a gyakorlott szem mindig több részletet ismer fel, mint a kevésbé gyakorlott. 
 
 
 
A rajzolás technikája
 
A rajzoláshoz szükséges eszközök sokkal olcsóbbak, mint az asztrofotós felszerelés. Egy papírlapra és néhány különböző keménységű ceruzára van szükségünk. Rajzolni sem olyan nehéz, inkább gyakorlat dolga. Le kell ülni a távcsőhöz és gyakorolni! Az első rajzok biztosan nem lesznek mesterművek, mert nem könnyű lerajzolni az összes látható részletet. Amikor először próbáljuk ki megfigyelési lehetőségeinket, kíséreljük meg, hogy a finom felszíni részleteket felismerjük és megjegyezzük. Már az első vonalak rajzolásánál egyes finom részleteket meg kell jegyezni. Ettől (is) függ, hogy milyen lesz a rajz. A jó rajzolási technika sem annyira fontos, mint a kitartás.
Kezdetben sem kell túl nagy te­rületet egyszerre lerajzolni. Nagy területet, minden finom részleté­vel, nem lehet jól áttekinteni, és a rajz nem lesz arányos. Először mindenképpen egy kisebb-nagyobb krátert válasszunk, amely éppen a terminátoron van. Az első negyed ‘időpontja körül (ez esti időpont) vagy az utolsó negyed fázisánál (hajnalban) a terminátoron nagyon érdekes az árnyékvetülés.
Azzal kezdjük a munkát, hogy halványan felrajzoljuk a körvonala­kat, egyelőre részletek nélkül. A kezdő észlelő válasszon ki magának egy vagy két kevésbé bonyolult szerkezetű krátert, és mind a mé­retarányokat, mind a felszínen el­foglalt helyzetét, helyét jegyezze fel. Ha már kiválasztott egy krá­tert, először a kráterfalat rajzol­ja meg, majd az esetleges központi csúcsot. Ezután jöhetnek a finom részletek, mint pl. a kis mellék­kráter, rianások, valamint világos és sötét területek — olyan ponto­san, ahogy csak lehet.
 
 
 
Harold Hill rajza a Milichius-kráter dómjairól készült 1968. február 27-én 19:05-20:00 UT között 25 cm-es ref­lektorral, 286x-os nagyítással.
 
 
Hogyan érzékeltessük a fényességkülönbségeket? Előnyös, ha egy 0-10 fokozatú skálát használunk, melyen a 0 jelenti a teljesen feketét (árnyék), a 10 pedig a ragyogó világosat. A két végpont között helyezkednek el a különféle intenzitású árnyalatok. A nagyon világos objektumokat vékony vonallal jelezhetjük, határolhatjuk. A tónusozást és az árnyalatok kidolgozását nem muszáj a távcsőnél elkészíteni, ezt egy kicsit később is megcsinálhatjuk, világosban, az íróasztalnál, amikor még hűen él bennünk a látvány.
 
Hogyan használjuk a gyakorlatban a 0-10 fokozatú skálát? A legjobban a kemény és a puha ceruza felváltva történő használata vált be. A puhával na­gyon jól ki lehet dolgozni az átmenetet a fény és az árnyék között. Kevés grafitot reszelünk a puha ceruzáról, és rászórjuk a rajzra. Azután eldör­zsöljük a grafitot ujjunkkal vagy egy papírcsíkkal. Jó ötlet, ha előbb a különböző árnyalatok rajzolását papíron gyakoroljuk. A másik lehetőség fa­szénnel, krétával, tintával és filccel rajzolni, de a filcnyom nem törölhe­tő. A gyenge fényességkülönbségeket radír segítségével érzékeltethetjük.
 
 
 
 
A nagyítás
 
Ügyelni kell a távcső rezgésmentes felállítására (ha lehet, óragépet is szerezzünk be), mert semmi sem fárasztja úgy a szemet, mint egy állandóan mozgó kép. Ha refraktorral észlelünk, használjunk zenitprizmát a kényelme­sebb betekintés érdekében. Ügyeljünk a kényelmes testhelyzetre is. Az a kérdés, hogy mekkora nagyí­tást használjunk, nem válaszolható meg egyértelműen. Azt a nagyítást alkalmazzuk, amelyik a legjobb ké­pet adja, aminél még felismerhetők a finomabb szerkezeti részletek. Az alkalmazott optika felbontóképessé­ge akkor érvényesül, ha az ún. nor­mál nagyítást használjuk (ez mege­gyezik a mm-ben mért objektívátmé­rővel). A maximális nagyítás, amit még érdemes használni, egyaránt függ az objektív átmérőjétől és az aktuális légköri nyugodtságtól (seeing). A maximális nagyítás az objektív mm-ben mért átmérőjének a kétszerese. 
 
Kis nagyításoknál a Hold felüle­ti fényessége olyan nagy lehet, hogy tanácsos szürke szű­rőt használni. Gyenge világítás nélkül nem lehet rajzolni. Egy tom­pított fényű zseblámpa (áteresztő vörös anyaggal bevonva) kíméli a szemet. Ha város közelében észle­lünk, a település fényei is eléggé világítanak (sajnos).
 
 
A Hevelius, Cavallerius és a Lohrmann kráterek a terminátoron. And­rew Johnson rajza 1991. november 19-én készült 21:25-21:50 UT között 21 cm-es Newton-reflektorral, 195x-ös nagyítással.
 
 
 
 
 
A Ramsden-kráter és rianásai David L. Graham rajza 1987. március 10-én készült 20:25-21:10 UT között 15 cm-es refraktorral, 222xes nagyítással. (A rajzokat a The Strolling Astronomer és a The Astronomer c. lapokból vet­tük át.)
 
 
A rajzoláshoz lehetőleg kiváló minőségű rajzpapírt használjunk, rajz ne legyen túl kicsi, mert a különálló részletek összemosódnak.
 
 
FÜLÖP JÓZSEF ANDRÁS
 
 
Felhasznált irodalom: meteor 1993/3
 
 
 
 
 
 Kapcsolodó: a-hold-digitalis-rajzolasa
 
 
 
 
 
 
 
 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: