Észleljük a Mare Nectarist!

Körülbelül öt nappal újhold után válik láthatóvá egy nagy holdbeli “romterület”. Ekkor kel fel a Nap a Mare Nectaris, a Nektárok Tengere felett. Ez a medence éppen a holdi egyenlítőtói délre fekszik, a képzeletbeli „emberarc” bal szeme alatt. Nagyon érdekes terület, amelynek megismerésével minden távcsőtulajdonosnak el kellene tölteni néhány estét.

Egyetlen más tenger sem mutatja ilyen egyértelműen keletkezésének nyomait, mint a Mare Nectaris. A 860 km-es medencét megdermedt, vékony láva tölti ki. Bár ez is csak egy sokkal nagyobb, 860 km-es alakzat, a Nectaris becsapódásos kráterének köz­pontja. A kutatók úgy vélik, hogy ‘a Mare Nectaris 3,92 millió évvel ezelőtt keletkezett, amikor egy nagy kisbolygó csapódott a Hold felszínébe. A becsapó­dás egy nagyméretű, tál alakú horpadást hozott létre, miközben törmeléket szórt szét és lökéshullámokat okozott. Néhány területen a becsapódás során kidobódott kőzetek gyűrűszerű alakzatokat hoztak létre. Röviddel a becsapódás után olvadt láva tört a felszínre, és elöntötte a medence alacsonyan fekvő ré­szeit 1-2 km vastag lemezben gyűlt össze, megolvasztotta és befedte a környező felszíni alakzatokat Sok krátert teljesen elpusztított, másokat nagyrészt telje­sen megolvasztott. Végül kihűlt és megszilárdult. Azóta csak néhány becsapódás háborította a felszínt.  Kezdjük túránkat a tenger déli partján. Itt fekszik a 124 km átmérőjű Fracastorius kráter. Északi falát majdnem teljesen elpusztította a láva, ami azt mutatja, hogy holdi időben mérve röviddel a nagy becsapódás után keletkezett ez a kráter, de még az előtt, hogy a láva elöntötte volna a területet. Nagy nagyítással láthatjuk, hogy a Fracastorius alját néhány kisebb kráter és egy K-Ny irányú hasadék borítja. Ha az óramutató járásával megegyező irányban folytatva utunkat a “tengerparton”, egy másik, nagyrészt elpusztult krátert lát­hatunk, az 53 km-es Beaumont-ot. Ettől északra kezdődik egy hegygerinc, amely­hez hasonlót vele párhuzamosan a keleti parton is láthatunk. Ezeket a hegyeket valószínűleg a hűlés közben megvetemedő láva alakította ki. A Fracastoriusszal átellenben egy még romosabb kráterre bukkanunk, a 45 km-es Daguerre-re. mely már csak nyomokban emlékeztet hajdani fénykorára – a lávaáradattal csak legmagasabb falai dacoltak úgy-ahogy. Ezen a vidéken több romkráterre emlékeztető gyűrűt vagy gyűrűtöredéket is találunk, de annyira jelentéktelenek, hogy egyikük sem kapott külön elnevezést… súroló megvilágításnál azért érde­mes a Mare Nectarís e szegletében is körülnézni!

Most használjunk közepes nagyítást, hogy a Mare Nectarist teljes egészében szemlélhessük. A lávafolyam a medence alacsonyabban fekvő részeit töltötte fel, egészen az első „fürdőkád” pereméig. Ez a perem a medencét létrehozó be­csapódáskor jött létre, a becsapódás keltette lökéshullámok következtében. Egy kis gyakorlattal még 2-3 hasonló koncentrikus gyűrűt fedezhetünk fel a me­dence körül. Mindegyik megtört, nem teljes. A kelet felé eső gyűrűrészeket pedig eltörölte a Mare Fecunditatisból kiáramló láva. A medencét övező gyűrűből leg­jobban a Rupes Altai emelkedik ki. Súroló fényben azonnal feltűnik ez a lejtő kb. egy „medenceátmérőnyire”, mint fényes Ny-DNy irányú vonal. A hegy észa­kon kezdődik, közel ahhoz a helyhez, ahol a Mare Tranquillitatis lávája keresztülömlött a Sinus Aspentatis-on. A láva dél felé haladt tovább, majd a tenger déli részénél nyugatra kanyarodott. Úgy tűnik, mintha a 88 km-es Piccolomini kráter állta volna útját. A Piccolominitől délkeletre húzódik az 500 km hosszú és 30 km széles Rheita-völgy, a Nectaris-medence egy másik feltűnő alakzata. Nevétől eltérően nem valódi völgy, hanem minden bizonnyal a Mare Nectarist létrehozó óriási becsapódás során keletkezett másodlagos kráterek vé­letlenszerű egybeesése.

Gorgei_Zoltan_Theophilus__moon-drawingA Theophilus-Cyrillus-Catharina kráterek
Görgei Zoltán rajzán.
1992.09.16. 20:30-21:00UT
50/540 refr. 54x

A tengertől nyugatra három csodás kráter fekszik, amelyek szinte minden észlelő figyelmét magukra vonják – bizonyíték erre, hogy milyen sok fotón, raj­zon örökítették meg őket észlelőink. Északról dél felé haladva a Theophilus, Cyrillus, Catharina kráterhármast lehetetlen eltéveszteni. Mindegyik átmérője nagyjából 100 km, és mindegyikük szerkezete összetett: központi csúcsok, kis kráterek, teraszok és völgyek alkotják. A Cyrillus és a Catharina valószínűleg olyan idősek, mint a Fracastorius, de megmenekültek a tengert feltöltő lávafo­lyam pusztításától, mivel elég magasan fekszenek. A Theophilus a kutatók sze­rint sokkal fiatalabb, valószínűleg 700 millió évvel. Láthatjuk, hogyan robbant bele a Cyrillus falába és hogyan torzította el azt, miközben törmeléket szórt az idősebb kráterbe, “meglágyítva” annak felszínét. Fiatalabb, kis méretű kráterek is megtalálhatók ezen a területen. Használjunk ki egy nyugodt estét, és nagy nagyítással barangoljuk be a tengert és a “hegyvidéket”. Többségüket világosabb színű, a becsapódáskor kidobódott anyag veszi körül. Az egyik ilyen a 12 km-es Rosse. Ez a kráter magányosan pompázik a tengerben, közel a Fracastorius K-i szarvához.

Mielőtt elhagyjuk a Nektárok Tengerét, nézzük meg még egyszer a tengert övező gyűrűk darabjait, és képzeletben egészítsük ki őket körré. A kráter töre­dékeit szemlélve próbáljuk meg elképzelni azt az iszonyatos energiát, ami itt elszabadult és létrehozta ezt a csodálatos, halott világot.

Forrás: Meteor 1993/10.  28.o Nagy Mélykuti Ákos

2 hozzászólás to “Észleljük a Mare Nectarist!”

  1. “A Nektár-tenger lágy hullámai felett a szerelem
    fuvalma lengedez.”

  2. “Mily különös nevek! Mily különös: a Holdat két féltekére osztani – s hogy ez a két félteke egy egészet alkot, mint a férfi és a nő. Kerek egész, mint a világűr maga…….
    az Esők tengere: az emberi lét gondja-baja táplálja. Emellett van a Viharok tengere, példázván, hogy az ember állandó harcban áll a szenvedélyeivel, s gyakran alulmarad a küzdelemben. S amikor belefáradt a csalódásokba, a sok árulásba, a hűtlenségbe, a földi nyomorúság özönébe, útja végén mit talál? A végeláthatatlan Kedvetlenség tengerét, amelyet alig-alig enyhít a Harmat-öböl vizének néhány cseppje! Felhők, esők, viharok, kedvetlenség – mi van még az ember életében? Ez a négy szó a teljes élet foglalata.”

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: