Listázott hegyek

A Hold térképezései során, kezdve Galilei rajzaitól, Beer és Mädler precíz metszetein át, egészen Antonín Rükl közismert atlaszáig nagyon sok szép mű látott napvilágot Holdunkról.

Anno még gyerekként, Jules Verne regényében olvastam Edmund Nevill Neison angol amatőrcsillagász nevéről, aki egy 22 lapból álló atlaszt készített. Atlasza mintegy 500 objektumot nevesít, mégis a legérdekesebbnek ezen az alkotáson -szerintem- a görög jelzésekkel ellátott, és sokáig fennmaradó hegyek jelzései voltak.  Chuck Wood, NASA Holdkutató 1961-ben, több kollégájával elkészítette az “SLC – The System of Lunar Craters” 44 lapnyi atlaszát melyben vázlatosan ábrázolták a felszínt és a krátereket. (Egyszerű kivitelezése ellenére kiválóan, és könnyen használható alkotás ma is.) Több térképem mellé lenyomtattam ezt az SLC-t, kiegészítendő az amúgy nagy kedvenc Rükl Mondatlas kötetet.

Tehát amikor ezt az SLC-t jobban megszemléltem, azt láttam hogy igen sok magányos, vagy környezetéből kissé jobban kiemelkedő hegyet görög jelzésekkel láttak el, katalogizáltak! Mindig is hiányérzet kerülgetett ha pl a Stadius kráter melletti igen markáns szív alakú hegyet nézegettem, vagy egyéb tömböt pl a Mare Imbrium szélén. Olybá tűnt tehát, hogy az anonim, de sokszor igen szép árnyékokat “dobó” hegyek nevesítettek, még ha nem is “Montes Alpes”-i jelzőkkel. Érdekes adalék, hogy Rükl a neves atlaszában is jelölt ilyen objektumokat, nem sokat , de jelölt, már csak kb 10-et! Halkan jegyzem meg, a fentebb említett Montes Alpes több csúcsa is görög jelzésű….melyek szép egyezést mutatnak Neison, illetőleg az SLC, és a NASA Hold sorozatának lapjaival, pl LAC térképekkel. Az IAU planetarynames weblapján listázhatjuk a Hold legújabban elfogadott neveit, időrendileg, és mindenféle szempont szerint is. Viszont hiába kerestem, sehol nem találtam olyan listaszerű dokumentumot amiben kereshetőek lennének ezek a hegytömbök, így kb 1.5 éve gondoltam egyet és a korábban bemutatott LTVT szoftver és SLC térkép kombináció  felhasználásával elkezdtem felépíteni egy olyan dokumentumot, ami keletről, nyugat felé igen pontos koordináták alapján listázza ezen jelölt hegyeket. A pontos koordináták kimérésére, az LTVT program realisztikus 3D Holdgömbjének modelljén, párhuzamosan az SLC atlaszt nézve, kurzorral mértem ki, mely kurzor precíz mozgatását követően a gömbön leolvasható az E-S-W-N koordináta. Neison nevét említettem fentebb; Atlasza összhangban a későbbi térképekkel, azok görög jelöléseivel új adatokkal szolgált!!! Bővíthettem a listát, melyen mostanra 680 körülire tehető az objektumok száma. Gondoltam a gyakorlati felhasználásra, így a dokumentumban az utolsó oszlopon a Rükl térkép oldalainak száma alapján azonosíthatóak a képződmények.

 

A holdi hegyek koordináta kiméréseinek egy pillanata.
(Jobb alsó sarokban a piszkozat wordba bevitt – zölddel jelölt – új adatok Bal szélen az LTVT szoftverben kékkel bejelölt, nevesített kimérésre váró hegyekkel, jobbra fenn Neison atlasza)

 

 

 

 

Neville, Edmund Neville Neison 1876-ban kiadott “The Moon” atlaszában még igen sok hegy
volt jelölve. Chuck Wood 1961-ben kiadott SLC atlaszában még felfedezhetünk azonosságokat, de az 1977 – 1991-ben kiadott Antonín Rükl atlaszában már csak elvétve akad néhány.

 

 

Az általam készített teljes adatbázis innen illetve innen és innen tölthető le. (Mindegyik link azonos dokumentumot tartalmaz!)

 

 

 

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: