Hold… 70mm-en I.

Április  igen termékeny hónap volt számomra Hold szempontjából…
Mind a kellemes idő, mind a lelkesedés adott volt. Április 20-án, Görgei Zoltán rovatvezetőnk hirdette meg szimultánra a Cauchy térséget még aznap kora délután. Kaptam az alkalmon, mentem is este felfele, hogy egy 70/500mm-es refraktort a holdi árnyékokon faggassak , illetve egy általam mellőzött eszközt, egy új GSO 2x Barlow-ot is, erről is kiderült igen hamar, hogy ha szükséges, bátran be lehet vetni. Annyi jót olvastam erről a kis 70-es kaliberről, hogy okvetlen le akartam tesztelni Holdon, ráadásul a szimultán is adott  volt. Amint kiértem a tetőtérre, még a kék, derült kora esti tavaszi égen ott vigyorgott a “vad’, csak arra várva hogy újból okulár és objektív végére cserkésszem. Jó érzés volt tudni, hogy más amatőr csillagász kollégák is így tesznek azonos céllal, főleg hogy volt egy azonos célpontunk.

 

 

 

A távcső felállítása és egy 10mm-es Plössl okulár behelyezése után azonnal láttam, hogy van értelme komolyabban is használni egy ekkora refraktort. Nem lesz a főtávcsövem de minden esetre érdemes használni. Ahogy esteledett, egyre kevésbé tudtam elszakadni a kis cső adta élménytől, sötétedéskor pl hihetetlen szép volt a hamuszürke fény 50 és 100x-os nagyításon (szinte színi hiba nélkül!) A kis refraktort azonban végig ez utóbbi nagyításon használtam, egy filmes Berlebach (NDK) faállványon, filmkamera fejjel, mely igen megbízható társnak bizonyult 100x-os nagyításon is. A műszer egyébként egy utólag gyártott, precíz fém 31.7mm-es  fókuszálót is kapott, illetve egy kereső távcső talpat is.

 

 

Cél becserkészve!

 

Ennyi bevezetőt “letudva” lássuk az észleléseket.

 

 

A 2018.04.20-i fázis, és az észlelt célpontok (VMA 6.1)

 

 

Az este elsődleges célpontja, mint fentebb említettem a Cauchy rianás és dómok voltak. Ezt azonban megelőzte egy korábbi észlelésem folytatása, vagyis az Arnold-kráter ellenkező megvilágítású észleléses, rajzolása. Fantasztikus, hogy mennyire más lehet egy kráter ha másképp éri a fény…ha nincs térkép, nem is könnyű az azonosítás!

 

 

 

“Növekvő fázison igen feltűnő a 96km-es Arnold kráter, az az Arnold, melyet tavaly már rajzoltam. Most is nagy élmény volt, hiszen ellenkező a megvilágítása, így az ismert részletek új arcukat mutatták.
A kráter a rálátási szög miatt elliptikus, kissé csepp alakú. Nagyon szép a Napfényes Ny-i fal kanyarulata, melyen a tesztelésre felhozott kis 70mm-es akromát részleteket is feltár. Egyik legjellemzőbb vonás ma este itt és most ezen Ny-i falon, annak osztottsága, amit bizonyára egy terasz, netán repedés okoz. D felé az Arnold előtere káoszos terület, gyakorlatilag rajzolhatatlanul, vagy legalábbis embert próbálóan nehéz feladatként mutatkozik. Itt ott nyitott az Arnold D-i fala. Mellette egy kis magányos tömb vet árnyékot, alatta még kettő kisebb is látszik. Egészen D felé egy elnyúló magaslat húzódik el ami kisebb hegyekből indul, ezek már a Moigno-A kráter részei.
Az Arnold talaján most is jól látszanak a mélyedések, amiket tavaly is láttam más megvilágításon, egyikük a 10km-es Arnold-F.
Arnold K-i fala éles kanyart vesz É-i irányba, ennek külső része megint csak rajzolhatatlan térségekbe fut. Ennek a K-i falnak árnyékoltsága érdekes, legfőképpen a fal tövében fekvő alacsonyabb kis fantom kráternek közvetlen közelében. Itt ugyanis kiugró egy pici részén, bizonyára magaslat húzódik a falon.
É felől az A jelű kráter kapcsolódik az Arnoldhoz.
Ennek falai szögletesek, bazaltos talaján a néhai központi csúcs árnyéka feltűnő. É felé keskeny árnyéka jól követhető a már megvilágított Ny-i faláig.”

 

 

Az Arnold-kráter környezete a VMA atlaszban

 

 

 

 

Arnold kráter magassági viszonyok. (LROC WAC Radar) Érdekes hogy az itt alig kivehető  talaj süppedés a 70mm-es refraktorban jól kivehető volt. (Kráterben a két egyforma kráter közül a jobb oldali)

 

 

 

 

Míg én elkezdtem a Posidonius-kráter sorozat rajzolását, Zoli otthonában elkezdte a fő célpont rajzolását egy 90/1000mm-es japán távcsővel!

 

 

Ha jól emlékszem, a legutóbb sorozatban rajzolt objektumom a Helmert, Kao kráterek régió volt 2015-ben. Itt volt az ideje egy újabb hasonló kihívásnak.

 

 

 

“Minden kétséget kizáróan az egyik legnagyszerűbb kráter a 95km átmérőjű Posidonius az innenső oldalon, nekem legalábbis az egyik nagy kedvencem. Ez a matuzsálem a Mare Serenitatis K-i partján található, az egyszerűbb térképek is jelölik, így könnyű megtalálni. Bár nem rendelkezik látványos sugarakkal, nem vakít a teleholdon, és vélhetőleg nem rendelkezik a legszabályosabb falakkal sem, nagyszerűségét pont a viharvert külső adja neki.

 

 

18:22 UT Col: 332.392°
Az ősi krátert éppen a felkelő Nap fényénél kapom el; Ny-i falait éppen csak hogy látni, melyek pillanatnyilag három szakaszból állnak ahogy a Nap egyre jobban bevilágítja térségét. Nap helyi magassága onnan nézve 1.04°.
A Posidonius talaját ék alakú szürke fénypászma szeli át, szinte faltól falig, három fényesebb kis sziklával együtt. K-i fala markáns, ketté is szeli egy terasz, le egészen a nem túl jellegzetes 50 km-es Chacornac kráterig, ennek szögletes árnyék van talaján. Ahogy nézegetem a Posidonius-t, elhatározom hogy néhány sorozat rajzot készítek róla ahogy változnak benne a fények!

 

 

18:49 UT: Col: 332.621°
Újra rápillantok a Posidoniusra, melyen szemlátomást változások álltak be; A szürkés fénypászma mintha szélesedne, és megjelent kráterünk közepén egy kicsi kráter is, a 10km-es Posidonius-A. A fénypászmában 5-6 kis szikla látszik már, egyikük egészen a Ny-i fal tövében. Az egész Ny-i fal egyesülni látszik. A Nap égi magassága a kráterből nézve ekkor 1.24°.

 

 

19:45 UT Col: 333.096°
A változás bámulatos! Parányi sziklák gyülekezete jelent meg a talajon, némelyikük éppen csak látszik. A Posidonius-A az őskráter közepén mostanra kiegészült, árnyékot is vet már.
A Ny-i fal tovább nőtt, és ennek szélén a kráter belső terében, és a végén egy egy újabb domb jelent meg. Nap holdi horizont feletti magassága ekkor: 1.78°.

Nagyszerű kráter ez a Posidonius, nagy élmény volt így sorozatban észlelni, látni a változásokat.”

 

 

 

A Posidonius azonosítása tényleg gyerekjáték. Annyira egyedi megjelenéssel bír. Talaján bámulatos törések, “kavicsok” másodlagos kráterek.

 

Erről a szuper kráterről több izgalmas írás is megjelent, most azonban egy korábbi, Mizser Attila féle írásból adok egy kis részletet, mely a Meteor 1996/9-es számában jelent meg:

“A Serenitatis keleti partvidékén találjuk a Hold egyik leginkább figyelemreméltó kráterét, a Posidoniust Átmérője több mint 95 km, mélysége 2300 m, de a krá­terbelső valamikor jóval mélyebb lehe­tett, mint manapság. A krátertalaj, mely enyhén lejt észak felé, jelenleg gyakor­latilag egy szinten van a szomszédos mare-területtel. Ám színe és tónusa jelen­tősen eltér amazétól, ami arra utal, hogy anyaga más. A multispektrális vizsgála­tok is azt mutatják, hogy a Posidonius aljzata a Taurus-hegység spektrális tulaj­donságait hordozza.
Ha a körülmények megengedik, észlel­jük a lehető legnagyobb nagyítással a Posidoniust. A kráter központi csúcsai elég­gé nehezen vehetők észre. Általában be­árnyékolja őket az a hosszú gerinc, mely a sáncfal délkeleti vidékéről indulva ka­nyargó spirálvonalban kerüli meg a csúcsokat. Az átellenes oldalon egy ha­sonló, de kisebb gerinc fut végig a krá­tertalajon. Ezek a gerincek valószínűleg óriási, lesüllyedt teraszok. Rianások há­lózzák be a kráter alját — megpillantásukhoz elengedhetetlen a jó légköri nyugod­tság. A leghosszabb rianást a legkönnyebb észrevenni: ez csaknem kettészeli az aljzatot. A talaj déli részén néhány kisebb és sekélyebb rianás keresztezi útját. A Posidonius déli szomszédja a Chacornac-krátcr. Nagyjából 50 km átmérőjű, de mégis eltörpül a tekintélyes Posidonius árnyékában. A Chacornac első ránézésre is nagyon idős kráternek látszik. Falai rendkívül lepusztultak, az egész kráter legfiatalabb formációja a 8 km-es Chacornac-A kráter. A Taurus-hegységet ezen a terü­leten olyan rianások szabdalják, melyek a Chacornacon akadálytalanul áthaladnak.”  Teljes írás:  https://holdfenyarnyek.wordpress.com/2011/11/18/hajozzunk-a-derultseg-tengeren/

 

 

A Posidonius-kráter a Mare Serenitatis, Lacus Somniorum és a Taurus Montes hármasa közé ékelődve. (VMA 6.1)

 

 

Főbb rianások a Posidonius talaján (SLC atlasz, F 7-es szelvény részlet)

 

 

 

Posidonius, és Chacornac az LROC WAC részletes mozaikjának részletein.

 

 

 

 

Radarkép a Posidonius – Chacornac térségéről

 

 

 

 

Cauchy rianások, és dómok….egy izgalmas vulkanikus területe a Holdnak, a Mare Tranquillitatis térségben. Imígyen szólt Görgei Zoli felhívása 2018.04.20-án 17:48 helyi időben:

“Sziasztok!

Ha kedvetek és időtök is megengedi, akkor ma este észleljétek a Cauchy-krátert és környékét (rianás, vetődés, dómok).

Mindenki szóljon még két embernek!

Tiszta eget és sok szerencsét!

Ggz  “

 

Molnár Péter is csatlakozott a szimultán akcióhoz, fotója itt tekinthető meg.

Szamosvári Zsolt is kinn tevékenykedett. Fotóján még éppen kivehető a Rima Cauchy. Fotója itt tekinthető meg.

Lássuk én hogyan láttam a területet

 

 

“Görgei Zoltán, Hold rovatvezető hirdette meg ezt a területet észlelésre. Örömmel vágtam bele az észlelésbe. Nagyon érdekes vulkanikus terület a Cauchy vidéke, két majdnem párhuzamos vetődéssel. A 12km átmérőjű Cauchy egyszerű gödör kráter, éles peremmel, és kb 80%os árnyékoltsággal. K-i részén a bazalton jóval világosabb a talaj. Nem is lenne érdekes önmagában a kráter, ha nem lenne közelében ez a két alakzat.
A krátertől É-i irányban igen szerényebb látvány, egy hajszálnál is vékonyabb fehér vonalként látszik időnként igen gyengén a 210km hosszú Rima Cauchy. A krátertől délebbre, a Rupes Cauchy már megnyerőbb látvány, jól látszik az É-i végén lévő csorbulása is melynél belevész a holdi bazaltba. Ennek hossza 120km. Itt, a Rupes végén jól kivehető egy világosabb folt, egy dóm, melyekről ez a környék igen híres. Ez a dóm az SLC atlaszban Cauchy β jelöléssel szerepel. A markánsabb dóm, a Rupes Cauchy-tól D-re látszik, mindenféle részlet nélkül, a Cauchy τ jelű. ÉK-i irányban kis hegyet, és a Cauchy-D krátert látni. Jó kis terület, kár hogy a terminátor messzebb volt már.”

 

 

Cauchy kráter a Mare Tranquillitatis területén. Magasabb Napállásnál a dómok nehezen észlelhetőek. (VMA 6.1)

 

 

Cauchy – kráter, rianások, és dómok – SLC atlasz. Távcső mellé kivihető, és tökéletesen könnyen használható térkép

 

 

Rupes Cauchy

 

 

Rima Cauchy – ez utóbbi kemény feladat elé állított, de csak meg tudtam pillantani!

 

 

Klasszikus holdi dómok a Cauchy dómok; Cauchy ω és τ

 

 

Érdekes magassági viszonyok a két Cauchy törésvonal közt

 

 

 

 

Néha az ember csak úgy kalandozgat a holdi vidékeken… egy ilyen látszólag céltalan nézelődés eredménye a 30.74E 2.23S koordinátákon található izgalmas szép hegy rajzos észlelése a Sinus Asperitatis térségében. Egy másik szimultán észleléssé vált, ezúttal Szamosvári Zsolttal, bár ezen tényt csak kicsivel később tudatosítottuk. Ő kissé később fotózta a térséget, látványos az árnyékok rövidülése.

 

 

A terminátor mentén sok izgalmas árnyék rajzolódik ki, mint mindig. Míg rajzolom a Rupes Cauchy-t, megpillantom ezt a fantasztikus kis névtelen hegyet, mely a Torricelli krátertől ÉK-i irányban található, és -megpillantásom idején- egészen fantasztikus árnyékot vet a Sinus Asperitatis gerincekkel teli kis térségére. Mintha egy kis holdi város árnyékait látnám, kis templomnak tornyával, igazán szép! Okvetlen meg akartam fogni ezt a látványt, így, -példátlan módon-, a Cauchy észlelésére szánt időmet megosztva felvázoltam ezt a nagyszerű kis hegyet, mert mint tudjuk, az idő minden holdészlelő ellensége …
Kettős hegynek tűnik, és négy hegyes árnyat adó tömbként érzékelem, melyet a kis 70mm-es f/7 objektív igazán szépen képez le. A leghosszabb árnyéktól, É-i irányból egy gerinc indul el, és egészen két pici kis hegytömbig halad, a Maskelyne θ, Maskelyne ϕ kis hegyekig. (Ez utóbbit az Apollo 10 űrhajósai Duke Island névvel illették) A területen finom kis emelkedők, lapos gerincek is látszanak, illetve D-i irányban két másik hegyecske is.

A látványos árnyékú hegy koordinátái:
30.74E 2.23S

Rükl atlasz 47-es lap

 

 

 

Zsolt fotóján

Szamosvári Zsolt fotóján az is remekül látszik, hogy milyen gyorsan változnak a fény-árnyékok! (120/1000mm, ASI 120MC kamera)

 

 

 

Csodás panoráma felvétel a kis hegyről, az Apollo 10 ablakán át. Háttérben a Sinus Asperitatis síksága. (NASA AS10-29-4291)

 

 

 

 

Magassági adatok a kis hegy környezetében

 

 

 

 

Próbáltam nyomozgatni, van-e valami jelölése ennek a hegynek. Antonín Rükl nagy atlaszában névtelenül szerepelt, ellenben Edmund Neville Neison 22 oldalas atlaszában Censorinus α-ként. Így ezt el lehet fogadni hivatkozásul.

 

 

 

 

Újból vissza tértem a tavaly észlelt célpontomra, a 33km-es Gaudibert-re. Magas Nap állásnál is érdekes egy kráter ez…

 

“A szokatlan alakú 33km-es Gaudibert ismét.  Legutóbbi észlelésemen a csökkenő fázison nem látszott
a kráter belső része. Most relatíve jól látom, hogy két izmosabb domb van a talajon, két egyenes árnyékkal. Falai görbülten tépázottak, ahogy egy idős kráternél illik. A Mare Nectaris bazaltja veszi körbe, amin É-i irányban a tavaly is látott kis L alakú hegy látszik. Ez a rész, a Vallis Capella végét alkotja, Rükl atlaszának 47-es lapján lekövethető honnan indul a képződmény. A Gaudibert D-i sáncán kisebb kráterek, egyikük a Gaudibert-C. Idős, nem túl feltűnő kráter ez a Gaudibert, de nekem tetszik.”

 

 

 

Nevezetes szomszédok közt a Gaudibert-kráter (VMA atlasz 6.1)

 

 

 

 

Szokatlan kis kráter ez a  Gaudibert (LROC WAC)

 

 

 

 

Az idős kráterek “átka” hogy nincs sugár rendszerük…felismerjük a Gaudibert-krátert? Ott van az!   🙂  (Consolidated Lunar Atlas Full Moon)

 

 

 

 

Korábban Nagy Mélykúti Ákostól megjelent egy kiváló írás a Mare Nectaris medencéről, benne a már említett észlelő kollégánk, rovatvezetőnk, Görgei Zoltán rajzával. Teljes cikk itt olvasható. Ha Mare Nectaris, akkor Rupes Altai! Az az Altai, mely a Nectaris medence legjobban fennmaradt külső sánca. Észlelésem idején szinte vakított két szakasza, olyannyira hogy rajzolni kellett!

 

 

Látványosan a holdi éjszakába benyúló hegytömb egy szakasza fénylik a terminátor mögötti térségeken; a Rupes Altai, mely a Mare Nectaris gigasztikus becsapódás egyik utolsó fennmaradt peremi szakaszát jelzi.
Gyakorlatilag a sánca. Észlelése idején hegyes, hullámos alakzatnak mutatkozik, egy részen kiugró dudorral a K-i területek felé, ez a Rupes Altai β. Keletebbre egy kis űrhajós emberke alakú hegy következik; mintha éppen fehéres szkafanderben egy falat mászna meg É felé! Ez a rész is az Altai fal része, jelzése Rupes Altai η. Dél felé jön az igazán talányos rész, egy romkráternek tűnő szakadozó falmaradvány; hirtelenjében azt sem tudom mit látok! Rükl klasszikus nagy atlasza felvilágosít, hogy ez egy névtelen kráter, benne a Lindenau,(53km) , és Rothmann (41km) kráterekkel. Ez utóbbi már kezd kitűnni a rom alakzat ÉK-i peremén, míg a Lindenau pontosan középen világít kis szigetként látszik egyenlőre. A romkráternek Ny-i falai fényfüzérként kezd összeállni. Nagyszerű terület!A betű jelzéses hegyek azonosítása az SLC – System of Lunar Craters atlasz B6-os lapja segítségével történt.

 

 

Rupes Altai, és a fényfüzér fal    (VMA 6.1)

 

 

 

Meredek lejtők – Rupes Altai (LROC WAC)

 

 

 

“Dél felé jön az igazán talányos rész, egy romkráternek tűnő szakadozó falmaradvány; hirtelenjében azt sem tudom mit látok! Rükl klasszikus nagy atlasza felvilágosít, hogy ez egy névtelen kráter, benne a Lindenau,(53km) , és Rothmann (41km) kráterekkel.”   (LROC WAC Radar)

 

 

 

 

Végére maradt egy különös objektum. Ez egy lapos szögben érkező meteorit nyoma, a Torricelli kráter!

 

 

Nagyszerű kettős árnyék vetődik a Sinus Asperitatis kicsiny térségére!

Csodás, 87km-es bazalttal elárasztott kráter található itt, a Torricelli-R. Néhai megjelenése bizonyosan olyan nagyszerű lehetett mint a kicsit D-i irányban látható híres Theophilus és társai…az ember szinte látja a kráter falait még ép állapotában. Mi maradt nekünk így az utókorra? A DNy-i és ÉK falak maradványai bizonyosan.
A fő célpont azonban nem ez a Torricelli-R, hanem talaján fekvő 23km-es Torricelli maga. Már az alakja is különleges mert egy kettős kráter ez, és akkor még nem beszéltem az árnyékáról, melyről nagyszerűen kiolvasható hogy Ny-i irányban eme kettős bizony nyitott szerkezet! Két fala vet csak árnyékot, az É-i és D-i, melyek szépen behatolnak a sötét térségek mögé. Nap horizont feletti magassága a Torrcelli Ny-i sáncáról nézve 0.90°. Árnyékoltsága rendkívül hasonló a Messier iker kráterekéhez. Érdekes még egy karom jellegű emelkedő, mely a Torricelliből indul ki D-i irányba. É-i irányban névtelen gerincek látszanak, egy részen fekete kis rombusszal, illetve egy hegy, mely a Rimae Hypatia vetődésnek állja útját a Mare Tranquillitatis térségében, ebből itt most csak néhány kis szegmens látszódik.

 

 

 

Két tenger “átfolyásánál” találjuk meg a Torricelli krátert (VMA 6.1)

 

 

 

 

A Torricelli kettős kráter. Tisztán kivehető, amit az árnyhatás is sejtetett…nyugati fala nyitott. (LROC WAC mozaik részlet)

 

 

 

 

Torricelli radarkép (LROC WAC Radar)

 

 

 

Méltatlanul kevés figyelmet fordítok a Teliholdra, holott nagyon is van mit észlelni rajta! A Torricelli két fennmaradt fala szépen világít ahogy a Consolidated Lunar Atlas mutatja. Erről is lehetne írni egy keveset, mi mennyire más mint lapos megvilágítás esetén.

 

 

 

Apró észrevétel; ez egy lapos szögben érkező meteor által okozott kettős kráter… mily különös, a keletebbre található nevezetes Messier kráterek szintén hasonló folyamatok révén alakultak ki,  további érdekesség, hogy mind a Messierek, mint a Torricelli azonos irányba mutat…

 

 

Ennyi adatott 2018.04.20-a estéjén. A 28-i észlelésekről hamarosan!

 

 

 

 

Ha csak kicsiny csónakod van, evezz azzal is bátran és büszkén a holdi tengereken!

 

 

 

 

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: