február, 2013 havi archívum

Távcsővégen a 2012 DA 12 kisbolygó

Posted in Amatőrcsillagászat on február 18, 2013 by Holdfény-árnyék
 
Bár az égiek nem fogadták kegyeibe a hazai amatőröket február 15-én, amikor a 2012 DA12 jelű kisbolygó alig 27.700km-re  közelítette meg Földünket, mégis, egy kedves amatőrcsillagász társam Cseh Viktor, igazi égismeretének, és rutinjának köszönhetően, sikeresen becserkészte ezt a picike, alig 40 méternyi szikladarabot. Élvezetes beszámolója, valóságos heroikus “közdelemről” tanuskodik. Észlelése itt olvasható:  
http://mpt.dyndns.info/open.php?obsid=3741
 
 
Ezúton is gratulálok Viktor barátom!
 
Viktoron kívül, még egy csapatnak volt sikeres a kisbolygóvadászat, de ezúttal határon kívülről, Mizser Attila,  Sárneczky Krisztián,  és Kocsis Antal, amatőrcsillagászok az Adria partjáról, Zadarból figyelte, és fényképezte az égi vándort. Beszámolójuk itt olvasható:
http://hirek.csillagaszat.hu/kisbolygok/20130217-kisbolygovadaszat-az-adriaparton.html
 
Mindannyiuknak nagy nagy gratuláció! 🙂
 
 
Reklámok

Holdat rajzolni jó!

Posted in Amatőrcsillagászat, Észlelési ajánló with tags , , on február 12, 2013 by Holdfény-árnyék

 

Ezt mi sem bizonyítja jobban mint eme rövid bejegyzésem illusztrációja, mely eredetileg, egy olcsó 10mm-es Kellner (Barium?) okulár tesztalanya volt anno…és ami ma került elő egy mappa mélyéről.  A rajz azt mutatja, hogy egy alapfelszereltségű okulárral is lehet jó észleléseket végezni. Így aki teheti néha rajzolja is Holdunkat, ne csak fényképezze. Már ez a kis grafika is olyan érzést nyújt, mintha ott ülnél egy űrhajó ablaka mellett….. (a megfigyelés amúgy zenittükörrel készült, 90x-es nagyításban, szűrő nélkül, kézi vezetéssel, precízen pólusra állított EQ2 mechanikával,/80mm-es SW refraktorral/  és Koh-I-Noor 5B-8B grafittal)

 

XnView - [macrobius0000

 

 

lunarmap

Kapcsolodó: A Hold rajzolása « Holdfényárnyék

A Holdpor szaga

Posted in Uncategorized with tags , , , on február 2, 2013 by Holdfény-árnyék
 
A holdutazók meg is “szagolták” égi kísérőnket, és erős, az égett puskaporhoz hasonló szagról számoltak be.
Ők az egyedüli emberek, akik égi kísérőnk felszínét már megszagolták – bár nem sétáltak szkafander nélkül a Holdon. A terepi munka során sok holdpor tapadt az űrruhájukra, és utána hiába porolták le egymás szkafanderét, a finom por a ruha mikroszkopikus redőibe is bevette magát. Amikor visszatértek a holdkomp belsejébe, majd ott mesterséges földi atmoszférával töltötték ki a légteret, levették az űrruhát. Ekkor a szkafander külső felületén lévő por közvetlen kapcsolatba került velük, így meg is tudták szagolni azt. Többnyire az égett puskaporéhoz hasonló szagról számoltak be. A jelenségre több lehetséges magyarázat van, de pontos eredete még nem ismert.  A holdpor közel felét szilícium-dioxidból álló mikroszkopikus üvegcseppek teszik ki, amelyeket a mikrometeoritok becsapódásai nyomán megolvadó és kirepülő, majd gyorsan megszilárduló anyag alkot. A becsapódások révén gyenge sokkhatás is éri az ásványokat, és az így keletkezett, illetve ekkor felszabadult anyagokban viszonylag sok szabad kémiai kötés marad. Ezzel tehát kémiailag aktív anyagok keletkeznek, amelyek erős szagokat okozhatnak.
 
 
10076005_jpg

  A mikroszkópikus olvadékcseppecskék.

 
 
 
A hatást tovább fokozhatta, hogy a por a holdkomp oxigénben gazdag belső légterével érintkezve folyamatosan “égett”. A Hold felszíne ugyanis oxigénben szegény reduktív környezet, az itt található molekulák pedig a holdkompban sok oxigénnel érintkezve gyorsan oxidálódtak, hétköznapi nyelven “elégtek”.
Feltehetőleg a holdkomp belsejében nem is közvetlenül a port, inkább a kabin atmoszférájában lévő pára és a holdpor kölcsönhatása révén felszabadult, majd a levegőbe jutott molekulák szagát érezték az űrhajósok. A porszemek felszínén képződő vízpára a leginkább mobilis, azaz legkönnyebben elszakítható molekulákat vitte magával. Ezek a gázok pedig elsősorban nem a Hold anyagából, hanem a Napból kiáramló részecskéknek, a napszélnek a porban megkötött molekuláiból álltak. Furcsán hangzik, de elképzelhető, hogy a holdutazók a leszállóegység kabinjában nem csak kísérőnk, hanem a napszél “szagát” is érezték.
A Földre visszahozott és a laboratóriumokban vizsgált kőzetminták már nem árasztottak magukból hasonlóan erős szagot. A szagot okozó kémiai reakciók ugyanis már szállítás közben lezajlottak, illetve a kérdéses molekulák a poranyagból kiszabadultak, majd eltávoztak. Erre elméletileg alig kerülhetett volna sor, a mintákat ugyanis légmentesen lezárt fóliatasakokban hozták haza – a kőzetek felületei azonban olyan élesek voltak, hogy a borítást sok helyen felsértették, és az illatanyagok lassan kidiffundáltak.
 
 

harrison_schmitt_large

          Jack Schmitt, az Apollo-17 egyik űrhajósa eredetileg fehér,
  de a munka során a holdportól szürkére színeződött szkafanderében.
 
 
Forrás:  NASA, Gene Cernan
 

 

%d blogger ezt kedveli: