április, 2015 havi archívum

Hegyláncok közt

Posted in Amatőrcsillagászat with tags , , , , , , , on április 13, 2015 by Holdfény-árnyék

2015.április 10-ére egy közös szimultánt terveztünk ismét (Kurucz Jánossal kiegészülve) a Mare Orientale igen ideális librációs helyzetének grafikus, fotografikus észlelésére.

A célpontjaink közt ilyen geológiai csemegék szerepeltek mint Lacus Veris, Lacus Autumni, Mare Orientale, Schluter, (bazalt felületek a kráterben) Olbers A (fényes sugársávok), Hedin (bazaltfelületek), Sundman J (sötét sugarak, extrém nehéz), Andersson (pici kráter egy óriáskráterben, környezetében sötét bazalttal) Kopff, és L’allemand kráterek. Sajnos nekem egyéb gátló tényezők miatt nem sikerült itt teljesíteni a megfigyelőakciót. Cseh Viktor ellenben egy igen szép rajzos megfigyeléssel érkezett ezen estéről, melyhez ezúton gratulálok! Megfigyelését itt lehet megtekinteni:  http://mpt.dyndns.info/open.php?obsid=27724

C_Zond08_05A szovjet Zond-8 felvétele “onnan” nézve a Mare Orientale vidékéről.

Reklámok

Látóhatáron túl

Posted in Amatőrcsillagászat with tags , , , , , , on április 11, 2015 by Holdfény-árnyék

Emlékszem kölyökkoromban, az első csillagászati-űrkutatásos könyvem, a sokak által ismert “Ég és Föld” című ifjúsági kiadvány volt. Ebben találkoztam először olyan galaxis és hold, meg egyéb csillagászati képekkel, amik mindig is a legkedveltebbek közé tartoztak sok sok év után is… Emlékszek a meghökkenéssel vegyített csodálatomra, amikor a fentebb emlegetett könyvet lapozgatva rátaláltam az Apollo-11 egyik híres fotójára, amin Földünk a kietlen holdi horizont felett éppen “felkelt”. (Egészen véletlen  a címlapra is hasonló jelenet került…de az rajzolva) Ezek a régi dolgok jutottak eszembe, miközben okulárba pillantva elém tárult a fentebb emlegetett ismeretterjesztő könyv oldaláról ismert régi régi holdi táj.

A márc 20-i részleges napfogyatkozás után, máris elkezdtük tervezni a követező szimultánt Viktorral. Március 21-én délelőtt a facebookon részletesen megbeszéltük a leendő célpontunkat, eleinte a Mare Australe-t gondoltuk ki, de a WinJupos adatai alapján inkább K-i librációt várhattunk, semmint DK-it.

Végül Viktor jelölte ki a végső célpontot: -“Azon gondolkodom hogy lehet az Australe tengert hagyni kéne egy jobb librációs alkalomra. 24-e után viszont a K-i libráció elég erős, eléri a 7,2 fokot is ami egy egyenlítő menti objektumnak megfelel. Pl Smithii tenger”.  Majd én így folytattam: -“Elkezdtem a térképeket nézegetni komolyabban Mare Smythii ügyben, ha minden jól alakulna, elméletileg a Hirayama krátert is meg lehet figyelni oldalról.”   A lelkesedés hatására később pdf Holdtérképet is készítettem (NASA LM, LAC sorozatok felhasználásval) a GIMP és Scribus programokkal, nyomtatásnak szánva.

 Az időjárás kezdetben nem volt túl kegyes azon a héten, és a rálátásom sem volt optimális, de márc 30-ára, egy villámgyors  frontátvonulás-tisztulás után az égi ablak megnyílt előttem… de csak előttem, Viktornál sajnos nem volt jó az időjárás.

11115966_801304586652191_482587166_nFelhőhelyzet Budapesten 30-án (18:55kor) az átvonuló fronttal, ami mögött már este tiszta egem lehetett.

  weather_20150330_2049Aktuális felhőzet hazánk felett az észlelés előtt.

Smythii_NASA_mapTávcső mellett nem használok számítógépet, sokkal jobban kedvelem a papíralapú térképeket…hagyományból. Képen az egyik segédletem a NASA holdtérképe.

Lássuk akkor hát, a rajzos-szöveges  peremközeli észleléseket:

Mare Smythii, Hirayama, Purkyně, Haldane, Peek

2015.03.30.  19:48-20:11UT
80/900mm refr. 150x
Szűrő: Baader Contrast Booster

“Egy újabb észlelési szimultán-terv Cseh Viktorral. Észlelő kollégánál mint utóbb kiderült, sajnos a rossz idő megakadályozta a megfigyelési akciót, nálam pedig kérdéses volt szinte az utolsó pillanatig a váltakozó csapadékzónák árnyékában az észlelés lehetősége. Kora este eső is esett…ennek elmúltával azonban nekem sikerült a tervezett célpontot észlelni-rajzolni! A peremközeli 373km átmérőjű Mare Smythii kiváló célpontnak bizonyult, ami nagyon érdekes librációs alakzat pontosan a holdi egyenlítő, az innenső-túlsó K-i határvidéken. ( 1.3°N  87.5°E) Észlelése a kedvező libráció esetén az ideális, ekkor bepillanthatunk holdunk túlsó részére is. Különösen fontosnak éreztük az észleléskor az általunk legpontosabban rajzolni a peremvidék domborzatát. Én ezt megpróbáltam távcsövem-szemem teljesítőképességéhez, és a légköri állapotokhoz mérten megtenni. A Hold szélén nagyon szép, változatos világos csúcsokat láttam, mely csúcsokat, azok előterét a Mare Smythii sötétebb, elnyújtott foltja övezett. Ezen hegyek precízebb megfigyeléséhez becsavartam egy Baader Contrast Booster szűrőt, ami igen jó ötletnek bizonyult. A peremvidéki hegyek a Mare Smythii mögött egy kis magányos csúcsban lépnek fel a ‘színre’ D felől; Hirayama-Q, ennek kiemelkedő É-i fala, mint magányos csúcs nagyon feltűnő volt, ezt a nagyobb Hirayama síksága (132km) követett, aminek lankás vonulata szintén egy csúccsal zárult. Feljebb a Purkyně-K, Purkyně (48km) (ezek középütt nagyon markáns hegyeket alkottak), és a Babcock (99km) kráterhez tartozó D-i laposabb vonulatok (ez már É felől érinti a Mare Smythii túlsó szélét). A tengerben, annak innenső 2/3-ánál, magasabb intenzitású hosszanti mezőket látni, ezek a Haldane, Haldane-C, Runge, és Warner kráterek összefüggő, világos halójú része. A tengerben a D-i szélén feltűnő sötétebb részeket is látni lehetett, a DNY, NY-i peremnél meg egy sötétebb ‘folyó jellegű’ zónát is láttam. A tenger legfeltűnőbb formációja a 12.5km-es Peek kráter világos foltja közel a Mare Smythii É-i partjának széléhez. A Mare Smythii más ok miatt is érdekes; ezen terület felett készült az egyik híres ‘Földkelte’ című Apollo  holdexpedíciós fotó, mely fotó előteréül éppen ez a holdi tenger szolgált. Rendkívül izgalmas librációs terület, amit még okvetlen rajzolni-megfigyelni lenne jó, még ideálisabb librációs állapotoknál.”

1Hold_F_ldv_ri_201503301948_Mare_Smythii__Hirayama__Purkyn_50873

 
A  Mare Smythii érdekes, nagyon ősi, Pre Nectari korú becsapódásos szerkezet. Jellegét igazán
holdi orbitális pályáról készített felvételen lehet értelmezni.

Virtual Moon Atlas_2015-04-08_22-37-57A kerek szerkezet, és elnevezett alakzatai az LROC WAC mozaikján, a Virtual Moon Atlasban böngészve.


 

 

kaguya_altimeter-radar___Mare-SmythiiA Mare Smythii egy külső gyűrűs falszerkezettel is rendelkezik, (740km) aminek legmarkánsabb része a Pasteur, és Hirayama kráterek közt húzódik. A tenger 5km mély. (Virtual Moon Atlas 6.1 – Kaguya Altimetric 2)

Lássunk néhány Apollo expedíciós fotót a látottakról, a túloldalról nézve:

AS11-44-6547HR
AS11-44-6551HR
AS11-44-6559HRAz Apollo 11  által  készített fotósorozat Földünkkel, és a Mare Smythii környezetével. A képen a jobb szélen, benn a tengerben a 12km-es, fehéres, élesszélű Peek kráter látszik.

 

 

Mare_Smythii_AS16-M-3008Az Apollo 16 felvétele a Mare Smythii térségről. (A kép alján, a tenger peremén a rajzomon is látható csúcsok.)

 

 

 

LROC WMS Image Map-mare_smythiiAz LROC WMS radarképén a kiemelkedő, peremszéli hegyek, a Hirayama és Purkyně kráterek környezetében. Szemmel, okulárba nézve valóságos öröm volt az azonosításuk.


Aznap este persze további célpontjaim is voltak:

Goddard

2015.03.30. 20.12-20.24UT
80/900mm refr. 150x

“A Mare Smythii medencétől kb egy tenger átmérőnyire É-i irányban, egy másik tengert látni a határszélen; a Mare Marginis-t. Ezt a vidéket korábban már észleltem, most azonban felkészültebben érkeztem el holdunk ezen szegletéhez; cél a tenger É-i partvidékén fekvő, bazalttal elárasztott kráter, a 89km átmérőjű Goddard kráter(14.8°N 89.0°E). Ez, az észlelésem idején -köszönhetően a magas Napállásnak- csak albedo alakzatnak látszik. Nagyon könnyen látható, persze még éppen idejében elkapva, a K-i libráció erősen romlik ezekben a napokban már. Kráterünket NY felől egy vékony falmaradvány szigeteli el a Marginis-beli bazalttól, mely így is igen markáns dísze a peremen fekvő bazalt tengernek. Észlelésem idején nagyon jól látszott két kisebb mélyedés a holdi horizont, vagyis jelen esetben a Goddard mögötti térségek mentén. A Goddard előterében, benn a Marginis síkságán kis vékony fallal övezett kráterrom a ‘C’ jelű is kivehető, bár ez inkább ‘fonaljellegűnek’ látszik semmint kráternek. Nagyon érdekes holdi vidék!”

1Hold_F_ldv_ri_201503302012_Goddard_78434

Smythii_RuklA Smythii térség után északabbra kormányozva a távcsövet, a Marginis talaja ad otthont a célpontomnak. ( Map of the Moon by Rükl 1972
Mapy Mesícních Polokoulí
1:10 000 000)

VMA-atlas-Mare_Marginis__GoddardAz 580km átmérőjű Mare  Marginis  ahogyan a Földről ideális esetben látszik, és felülről.( Virtual Moon Atlas 6.1 – LROC WAC)

goddardA Goddard kráter gyakorlatilag egy fallal övezett, 89km átmérőjű bazalt síkság. Legmagasabb falai sem magasabbak mint 1.700m. (NASA, Apollo Era)

0898Szép panorámakép a Mare Marginisről. Középütt, kissé felfelé a Goddard sötét foltja, tőle balfelé a Goddard-C. A kép bal alsó sarkán a Neper kráter. (Apollo 17)

Volt aznap este egy rögtönzött megfigyelésem is, az északi sarkvidék területéről:

Bosch, Rozhdestvenskiy-W

2015.03.30. 21:05 – 21:14UT
80/900mm refr. 150x

 

“A Hold É-i vidékén ezen az estén ugyan nem túl ideálisak a fényviszonyok, ennek ellenére mégis van itt látnivaló! Az É-i sarkhoz közel, a már korábban megismert-rajzolt Peary krátertől kissé K-i irányban, egy érdekes formációt látni, egy fekete kettős szerkezetű ék formát, mely mögött egy világos domb látszik. Ezt a világosabb dombot egy gyenge szürke sáv szeli ketté. Ahogy néztem, nem tudtam eldönteni hirtelenjében mi is az amit látok, ezért elővettem Rükl kisebb térképét, ezt a kifejezetten librációs területekre optimalizált kiadványt, ami nagy segítség volt, hisz pontosan láthattam hogy ez a kráter a világosabb dombocskájával a hátterében már a túloldalhoz tartozik. A formáció a 75km átmérőjű Rozhdestvenskiy-W, aminek felénk néző, vagyis É-i sánca gyakorlatilag nem létezik, nyitott, és nehezen rajzolható ‘káosz’ terület. Megmaradt falai azonban markánsak, s ahogy készítettem a rajzomat, ismerkedtem a vidékkel, ezen kráter NY-i falán találtam egy jóval kisebb, éles peremű gödörkrátert is. Kicsi, de annál feltűnőbb volt. Ez a kis kráter árnyékkal telt forma, és csak NY-i sáncát érte napfény, előtte pedig egy fekete sáv kanyargott, szép volt, így belekomponáltam a rajzomba ezt is. Másnap sikerrel azonosítottam nagyobb fotóatlasz segítségével név szerint a kis krátert. Ez a 18.6km étmérőjű Bosch volt, amit a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) 2009 januárjában nevezett el egy német kémikusról. Ugyanezen fotóatlaszról sikerült értelmeznem hogy mi is a dombocska a Rozhdestvenskiy W túloldalán; egy nagyobb, összetettebb falszerkezet része, ami egy romkráter és a W jelű kráterünk sáncának együttese. Amolyan űrhajó-ablak élmény volt a látvány, minden holdészlelőnek csak ajánlani tudom a perem területeket!”

1Hold_F_ldv_ri_201503302105_Bosch__Rozhdestvenskiy_W__80593

Lunar_north_pole__Rozhdestvenskiy-WA Hold északi sarkvidékén élőben eligazodni nem is oly egyszerű feladat!
A képen a Virtual Moon Atlas, 30-i szimulációja mutatja az épphogy látható
krátereket a bal ablakon. (Utólag azonosítva) Legkönnyebben a Byrd, Peary, F, A, és Nansen krátereken “ugrálva” értem el a célpontokat.

LROC WMS Image Map - SeaMonkey_2015-04-09_00-54-33A 75km átmérőjű Rozhdestvenskiy-W kráter, ennek bal felső szélén a kicsi Bosch kráterrel. A kép alján jól látszik a szövegben említett “nehezen rajzolható káosz” terület. (LROC WAC)

Celestia_2015-04-09_21-16-56Végezetül egy  reális szimuláció a március 30-i estéről, a holdi térségből szemlélve Földanya látványát, pirossal bejelölve Európát-Budapestet, ahonnan megfigyeltem a képződményeket. (Celestia)

Bárki, aki Holdészlelésre adja fejét, bátran észleljen-fotózzon peremen túli, igazi kihívást jelentő objektumokat is, amik igazi felfedezések lehetnek saját magunk számára. Ma már könnyedén elérhetőek kiváló atlaszok, fényképek égi kísérőnkről. Mindehhez tiszta egeket kívánok!

%d blogger ezt kedveli: