április, 2014 havi archívum

Fantom kráterek, fantom medencék

Posted in Amatőrcsillagászat, Észlelési ajánló with tags , , on április 27, 2014 by Holdfény-árnyék

Jól ismert Holdunk arcát, hatalmas becsapódásos medencék, lávával elöntött síkságok alkotják. Közülük tán a legnagyobb, legismertebb, és legősibb a Mare Imbrium – Esők tengere. Ebben a bejegyzésben azonban, inkább a kisebb, alig ismert, néhol névtelen alakzatokról írok, melyek kisebb-közepes, vagy adott esetben inkább csak nagyobb műszerekkel látványosak.  

Sok fantomkrátert önmagában nem lehet megfigyelni; jelenlétükre a bazaltsíkság íves formája, lejtése utal. Erre nagyon szép példa a Plato krátertől D felé fekvő igen izgalmas alakzat, a csak “ősi Newton alakzatnak” nevezett formáció:

 

Newton

 

 

 

Az átmenetet az Opelt kráter példázza, mely félig még kráter, félig már fantomkráter: egykori méreteit, még felfedi a K-i sáncán megugrott bazalt:

opelt-structure

 

 

 

Az egyik legkedvencebb fantomformációm, a legendás Apollo-11 expedícióhoz igen közel, mely a “tengerpartot alkotó szárazulaton” fekszik. Ezt É-felől a Rimae Hypatia határolja, egykori, ősrégi  É-i sáncát már az idők vihara elfeledtette, s központi csúcsa sem kivehető már, de ideális megvilágítási viszonyok még emlékeztetnek néhai fénykorára, s feltűnik szemeink előtt nagyszerű, markáns körvonala:

hypatia__structure

lac-wac_hypatia-structure

 

 

 

 

A Procellarum síkságon, a korong NY-i széléhez közel, a Lichtenberg kráter “alatt”, egy névtelen fantomkráter alussza örök “álmát”:

Lichtenberg-structure

licht

 

 

 

Két hasonló méretű ősi fantom medence van a Mare Nubium peremén. Egyikük a Walter kráter, ezzel gyakorlatilag egyméretű a Rupes Recta vetődést is magába foglaló, névtelen alakzat, melynek bacsapódásos eredete vitathatatlan…erre utal NY-i, ÉNY-i sánca melyet, mamár csak gerincek rajzolnak ki:

Walter_RupesREcta_structure

Rupes_Recta_structure

 

 

 

 

 

Van egy nagyon ősi, a Mare Nubiumtól ÉK-re fekvő, gyakorlatilag alig látható formáció, melynek központi csúcsát ma is láthatjuk, ez a Lassell krátertől ÉNY-i irányban fekvő kis hegytömböcske. A néhai krátert D-felől a Prom Taenarium íve, illetve a bazaltos talaj eltérő, sötétebb színe rajzolja ki:

lassell-structure

lassell__struct

 

 

 

Az Apollo-14 misszióhoz közeli terület is rejteget egy hatalmas névtelen alakzatot, amit a Fra Mauro krátertől kb 1-1,5 kráterátmérőnyire ÉNY- felé találunk:

framauro-structure

 

 

 

 

Néhány fantomkráter nem is mélyedés, hanem “palacsinta jellegű”, azaz enyhén kiemelkedik a környezetéből, erre igen szép példa a Mare Crisiumbeli névtelen forma, melyet a Crisium D-i partvidékéhez közel, a Shapley és “G” jelű kráter közti félsziget mellett találni:

MareCrisium_structure--

 

crisium-structure

 

 

 

Természetesen a Holdon ezeken kívül még számtalan hasonló alakzat létezik, fedezzük hát fel őket kis távcsövünkkel!   🙂

 

Kapcsolodó:
http://www.lpi.usra.edu/resources/mapcatalog/ESS/I351A/
http://mpt.dyndns.info/open.php?obsid=21446
http://firmamentum.hu/mare-imbrium/

 

 

 

Reklámok

Déli csúcsok közt; a Doerfel-hegység

Posted in Amatőrcsillagászat, Észlelési ajánló with tags , , , on április 19, 2014 by Holdfény-árnyék
 
A holdi peremvidékek feltérképezése, jó ideig, az amatőrcsillagászok és csillagvizsgálók szakterülete volt .  Kibogarászni, írni távcső mellett a látványról, majd le is rajzolni egy ismeretlennek látszó hegyet, vagy szakadékot, krátert oldaltnézetből, valóságos felfedezőút!  Egy ilyen szép, librációs terület hegyvidékének észleléséről írok alább, melyeket évekkel ezelőtt észlelhettem, jelesül a Doerfel hegységet, melyet elsőként Schröter  említett meg.
 
2008. 08. 16-án egy Holdfogyatkozás alkalmával feltűnt néhány, egész pontosan három, igen feltűnő hegy, vagy dombocska a Hold déli peremvidékén, melyeket a jelenség észlelése közben vettem észre. Két nappal később, újra szemrevételeztem a hegyeket, amik még mindig igen jól kivehetőek voltak. A területen semmiféle árnyék nem látszott, ellenben a keleti csúcs lejtőjén feltűnt valami sötétebb foltféle, illetve ugyanilyen intenzitásban a középső csúcs tövében is. Férfiasan bevallva, eleinte azt hittem a Drygalski kráter-t látom tökéletesen oldaltnézetből…azonban hogy magukat a csúcsok elhelyezkedését, és mibenlétüket értelmezni tudjam, elő kellett vennem jónéhány térképet, Lunar Orbiter és Kaguya felvételt .  Azon az estén amikor én észleltem s amiket utóbb azonosítottam több lehetséges jelölt is volt, melyek ezt a szép hármas csoportot alkotják, mégis középütt a Boltzmann krátert oldaltnézetből sikerrel azonosítottam, így a térképek tanulsága szerint, a Doerfel hegységet láttam, melyet a Hausen kráter K-i ( gamma csúcs), a Boltzmann K és NY-i (alfa csúcs) illetve a Drigalsky kráter NY-i (béta csúcs) sánca alkotja. A Boltzmann esetében sikerült annak központi csúcsát is elkapnom. A képződményeket egyébként éppen a Tycho kráter egyik magányos sugara ki is jelöli, így kedvező librációnál könnyebb az azonosításuk.
 
Az észlelt csúcsokról a távcső mellett grafitrajzot készítettem, ebből készült az alábbi megfigyelés digitális grafika változata:
 
 
Doerfel__mountains2008081822UT_8L_150x
 
 
 
 A hegység helyzete a Holdkorongon:
 
 
LunarGlobe_Doerfel
DoerfelMountain_
 
 SouthPole-Doerfel-
 
 
 
drygalski
 
 
 
 
Doerfel__MoonMountain
 
 
 
H18_ConsolidatedLunarAtlas__Doerfel
 
 
 
doerfel-jaxa
 
 
 
Kapcsolodó:
http://www.lpi.usra.edu/resources/lunar_orbiter/bin/info.shtml?574
http://the-moon.wikispaces.com/Montes+Doerfel
http://the-moon.wikispaces.com/Drygalski
http://the-moon.wikispaces.com/Boltzmann
http://the-moon.wikispaces.com/Hausen
 
 
 
 
%d blogger ezt kedveli: