november, 2015 havi archívum

Programajánló: Az LTVT

Posted in Letöltések on november 28, 2015 by Holdfény-árnyék

Túlzás nélkül kijelenthetem, hogy az LTVT – Lunar Terminator Vizualization Tool program, a Hold észlelői által elérhető legprofesszionálisabb freeware alkalmazás. A programot olyan nevek fémjelzik mint pl a blogban már emlegetett Chuck Wood holdkutató, vagy éppen Maurice Collins. A Program képes beolvasni a Japán Kaguya radarmérései által készített ú.n. “DEM” (Digital Elevation Model) fájlokat, melyek a valódi holdi domborzat árnyékvetéseit, percről percre történő léptetésben tökéletesen ábrázolják. Jelenleg az LTVT honlapján három digitális domborzati modell-fájl érhető el.

A program használatában még igencsak kezdő vagyok, így ennek részleteibe nem merészkedek, de annak hitelességeben egyetlen ezredmásodpercig sem kételkedhetünk, hisz Chuck, a http://the-moon.wikispaces.com/  oldalán rendre ezt a programot használja ha pl kráterek sáncain átbukó holdsugarakat akar modellezni-előrejelezni. /Erről a témáról korábban már írtam./

Ez a program egyébként nem “csak” egy digitális domborzati, és mindenféle szögű megvilágítású Holdgömbbel rendelkezik, hanem behívhatjuk saját Holdfotóinkat; azokat elforgathatjuk, kalibrálhatjuk, koordinátahálóval is elláthatjuk, és feliratozhatjuk általa, egyszerűen ZSENIÁLIS!!!

A program telepítéséről és a fájlokról itt olvashatunk.

 

Néhány kép az LTVT-ről, fotók, és korábbi rajzok összevetésével:

 

 

Start_2015-11-28_22-45-10

Lunar_digital_globe___LTVT

LTVT_lunarmodell__Neper

Neper_LTVT

ltvt_mozaik

Petavius___LTVT.png

Lunar Terminator Visualization Tool_2015-12-05_20-47-05

Montes_Cordillera___LTVT

86875687

Grimaldi-krater___LTVT

Tobias_Mayer___LTVT

Start_2015-12-05_18-52-39

_2015-12-05_20-36-21

MoonBridge___LTVT

Start_2015-11-28_18-20-17

Wallace-crater__LTVT__16-IMG_file

ltvt-russel-eddington--moon-simulation

nectaris-south

Mare_Orientale___LTVT

KLaproth_ray

LTVT_Boussingault_20090429

A program csak egy segédeszköz,  semmiképpen nem pótolja az igazi észlelést! Észleléseinkkel akár pontosabbá is válhat ez  a program.

Hivatalos oldal:
http://ltvt.wikispaces.com/LTVT

.DEM fájlok:
http://ltvt.wikispaces.com/Sources+of+Planetary+DEM+Data#LOLA

Holdfázis adatbázis bővítmény az LTVT-hez, egészen az 1950-es évektől.

Közvetlen, másik letöltési link  ( a 16_img DEM fájlal együtt)

Reklámok

Októberi Holdséták III.

Posted in Amatőrcsillagászat on november 22, 2015 by Holdfény-árnyék

Cseh Viktor észlelő kollégával több mint 1 hónapja terveztünk egy egyidejű megfigyelőakciót a Hayn kráter észlelésére. Az ideális libráció & fázis & időjárás kombináció adott volt, így este helyi időben 20h-kor elkeztük az észlelést. Nagy örömmel vetettem bele magam a távcső és egyéb eszköz emeleti cipelésébe, míg az észlelő helyemen, kedves olasz szomszédaim hangos, de jókedvű, lakásból kihallatszó párbeszédjei színesítették a holdfényes estémet. Távcső, pólusraállás, okulár beillesztés, és már kezdtem is az észlelést, tudtam Cseh kolléga is így tesz!

Hayn_contexto_WAC_LROC

Az észlelésre jelölt terület, balról a megfigyelési iránnyal

1Hold_F_ldv_ri_201510271918_Hayn__Belkovich_39753
A kiszemelt kráter, a 88km átmérőjű Hayn nagyon feltűnő volt az ÉK-i perem mentén, rendkívüli volt a látvány, mert éles szélű, markáns jelleme elárulta fiatal korának történetét, ahogy a nagyobb, és szintén librációs romkráter, a 199 km-es Bel’kovich-be belevágódva megtörte azt. Ez is, vagyis a Belkovich is megmutatott magából valamicskét; romos, alacsony falszakaszokat, bazaltos sima talajt, rajta három nagyon izgalmas hegytömböt, illetőleg még az éjj közeledtével dacoló D-i túlsó íves falszakaszt is felsorakoztatott magából. A Hayn 50%-ban árnyákolt, és ezen árnyék jól láthatóan finom kis hullámos belső sziluettként jelenik meg, nyilván az innenső fal egyenetlenségét mutatván. Fényes szemközti falának teraszai csak időnként tünnek fel, illetve talajából is felsejlik néha valami. A Hayn-on kívül É-i irányban egy pici, sekély “x” alakú gerincet látok (a Hayn-F felé). D-felé, ott ahol a Belkovich-el érintkezik, kis nyereg jelleget mutat a Hayn, mely mögött pici fekete ék alakú árny látszik
(ez az LROC WAC radarképén is látszik). Nagyszerű terület.

Viktor azonos idejű észlelése itt

Hayn_WAC-radar

Az LROC-WAC radar képén is jól látszik a “nyereg” magassága.

___________

Az Apollo-17 landolási területéről is készült észlelés a Hayn után. Hála az igen sokszor “beálló” légtömegnek igen szép részleteket láthattam. Még sose készítettem magas napállásnál Holdexpedíciós zónáról észlelést…ideje volt!

1Hold_F_ldv_ri_201510271953_North___South_Massif__Vitruviu_38928

A terület a Mare Serentitatis partvidékén fekszik, egy kis félszigeten, melyet három szinte egy sorban fekvő hófehér hegytömb fog közre. A megvílágítás egészen más képet fest erről a vidékről, mint amit megszokhattunk, az árnyak hiányoznak, a hegyek pedig “vakítanak”, nagyszerű a látvány. Igen feltűnő a völgy sötét bazaltja, a megfigyelő szinte érzi ahogy a friss bazalt a hegyek közt kifolyt a Serenitatis síkságára. Benn a völgyben, a hegyek által közrefogván nagyon jól kivehető a NASA Apollo-17 fotókról ismert kis domb, a csak Family Mount-nak nevezett emelkedő fehér foltja. A North Massif-on is megállok egy pillanatra, és felidézem a képsorokat, amint Cernanék, az expedíció űrhajósai elautóztak a dombok oldalán….. A South Massif É-i lejtőjéről megismert “Nansen-Apollo” albedópamacs is látható, ezt kutatták is helyben! Olyan, mint egy hal hátúszója a hegytömbön, illetőleg az összes itt található fehér hegytömb, időnként szép tagoltságot mutat. Gyönyörű!

Lunarglobe_Apollo17_landingsite

Az utolsó emberes expedíció helyszíne.

Az észlelésem a fehér hegyekre,és az abedó-pamacsra volt korlátozva:

a17psrf5-3

___________

A Mare Crisium-i térségek mögött izgalmas részletek tárulnak a megfigyelő szeme – távcsöve elé. A Hubble kráter íves K-i sánca – környezete igazán szép… okvetlen papírért-grafitért kiált. Le is vázolom!

Libration_Hubble

VMA segédlet

1Hold_F_ldv_ri_201510272010_Hubble__Liapunov_72272

A 81km átmérőjű Hubble sánca alapján egy épp kráter jellemét mutatja. A nagyjából 80%os árnyékoltságú Hubble-tól ÉNY-i irányban egy sekély árok van, mely ívével követi a Hubble krátertól É-i irányban eleinte nehezen értelmezhető képződményt, ami valójában szintén egy sekély romkráter. E mögött jönnek a további csemegék, egy látványos ‘K’ alakú fal, kicsit olyan ‘Lunar-x’ érzés, több kráter kapcsolódását gyanítom, míg ki nem nyitom kedvenc Holdatlaszomat, és igen, ez a ‘K betű’ jellem, a Liapunov (66km),
és névtelen kráter kapcsolódása -bizonyosodik be számomra-.
ahol ‘K-betű’ alsó szárai egy névtelen becsapódás jelenlétét mutatja.
Nagyszerű környék!

__________

Igen érdekes eredményt produkálhat egy rajzsorozat a
Hold egy kicsi régiójáról, így került LM-ben a Helmert-Kao kettőse:

1Hold_F_ldv_ri_201510272026_Helmert__Kao__Mare_Smythii_33961

Igen rég, 2008 februárjában észleltem legutóbb úgy, hogy sorozatrajzot készítettem egy alakzatról. Ezúttal a kiszemeltem a Mare Smythii D-i peremén fekvő, érdekes alakzat, egy keskeny kis villám formájú hegyecske a célpontom. Más kráterek rajzos észlelései után mindig vetettem egy pillantást rájuk, így készült a sorozatom. Benn a terminátor mögött eleinte egyben, majd szépen szakadozva lassan csökkent a formáció. Utólagos, nagy Rükl Mondatlas-i segédlettel sikerült azonosítani a formációkat, melyek a Helmert (7.6°S 87.6°E 26km) és Kao (6.7°S 87.6°E 34km) kráterek sáncainak bizonyultak a bazaltos tenger szélén. A két kráter egymásba ér, így rajzolva ki a jellegzetes alakot.

Helmert_Kao___planetarynamesHelmert és Kao

___________

A Riemann kráter is szinte kérette magát, így képtelen voltam kihagyni:

Riemann___Beals___VMA

A VMA 6.1 atlasz, LROC képeire támaszkodó
adatbázisa egy rettenet ősi krátert mutat
Riemann néven.

1Hold_F_ldv_ri_201510272105_Riemann__Beals_38387

Látványos, markáns holdi ‘lándzsa’-ként tűnik fel a terminátor librációs területei mentén a 111km átmérőjű Riemann kráter. Holdszondás képek egy rettentően romos, lepusztult képződményt mutatnak. Nyilván igen idős kráter lehet, mert több másodlagos kráter is háborgatta. Többek közt D felől a fiatalosabb, 48km-es Beals kráter, mely szépen át is csapta a Riemann D-i sáncának egy részét. Észlelésem idején a Beals is kitűnően látszott, mely mögött egy kis ‘Y’ alakú falmaradvány is kivehető volt. A Riemann innenső, NY-i sáncán kis mélyedés, egy kráter sánca is látszik, az egyik ‘másodlagos háborgató’ melynek egyenetlen jellege rávetül a Riemann K-i falára is. É felé két izolált fehér csúcs is észlelhető volt.

Riemann_moon_WAC-RADAR

Hihetetlenül jó, ha felhasználhatunk
holdi radarképeket. Itt is hasznos, mert a kráter
mögött-fölötti két kis csúcsot biztosan azonosítani lehet
általa a jobb felső sarokban.

____________

A Neper a kráterek igazi iskolapéldája! Ezen az estén
lehetőségünk nyílt észlelésére. Az est eredeti szimultán
célpontjának (Hayn) észlelése előtt-után nem is volt
kérdéses hogy papírra kell vetni a Nepert is.

1Hold_F_ldv_ri_201510272126_Neper__Virchow_46953

Hatalmas, ezen az estén a terminátor
legfeltűnőbb látványossága a 138km átmérőjű nagyon
szép holdi ‘stadion’ a Neper kráter.  Falai rendkívül alacsony hatásúak, s érezhetően a bazalt finoman követi a holdi gömb ívét. Nagyon szép a kráter belseje, mert itt magányosodik a központi csúcs, az a központi csúcs, melynek kettős csúcsa, őrizvén jellegét, kettős keskenyedő árnyékot vet a K-i fal tövéig. A kráter kb felső 1/4 részén pici fehér ívecskeként még kivehető a Virchow kráter K-i fala is a maga 17km-es átmérőjével. Fölötte sötétebb árny kezd behatolni a Neper belseje felé. Innenső fala egyenetlen, ezt a jellegét a belső árnyék tökéletesen megmutatja. A sánc D-i részén kettős pici repedés látszik míg É-i részén a kanyarulatban egy másik hasadék is látszik. Rendkívüli képződmény ez a skót matematikusról, John Napierről elnevezett kráter.

Cseh Viktor, tőlem függetlenül is úgy érezte, hogy meg kell fogni a látványt észlelése itt.

Neper_moon

A Neper a már korábban észlelt Goddard társaságában
VMA LROC adatbázis

Neper_WAC_radar

Neper-i magasságok-mélységek

Lunarglobe_8754674

Kalandozások a peremen, jó kis este volt! 🙂

Októberi Holdséták II.

Posted in Amatőrcsillagászat on november 22, 2015 by Holdfény-árnyék

Október hónap utolsó  hete szép tiszta enyhe estével-estékkel ajándékozott meg, bár párás egem volt, de mindez – nem  zavaróan – anticiklonális körülmények kíséretében észlelésre csak csak alkalmas volt. Ilyen hosszú felhős-esős idő után szinte “szívott” kifelé a Holdfény magához….ki érti ezt…. 😀

 

A tényt tudatosítottam is magamban; hétvégén Holdazás lesz! Érdekes módon ezúttal “lazára vettem” a figurát, és egyetlen kötelező jellegű célpontot tűztem csak ki magamnak, jelesül a Flamsteed-T jelű érdekes romkrátert. Az észlelést megelőző estén kicsit szemeztem VMA atlasz szimulációjával, megnéztem nagyjából mi kerül majd terminátor közelébe az Oceanus Procellarum területén, de semmi komolyabb terv nem volt….érdekes módon pont az ellenkezője történt, és kifejezetten izgalmas észlelések kerekedtek ki az estéből. (Még hogy a Hold lerágott csont, ugyan!!!)

 

Végre szombat, 24-e!
Miután felszállítottam dolgaimat, és beállítottam a kényelmes magasságban álló égi szomszédunkat kedvenc – perfect 6mm-es japán orthóm látómezejébe, (az alattam lévő emeleten dohányzó, furcsán engem szemlélő szomszédom kíséretében) emlékeztem hogy a Mare Australe vidékéből is elcsíphetek tán valamit, így rögtön a peremi térrésszel kezdtem. Nagyon szépen látszottak ezek a librációs alakzatok, persze null árnyékkal, csak albedó formációkkal, kusza bazalt foltokkal, és itt-ott igen fényes kráterecskékkel. “Papírra vele” kurjantottam halkan az éjszakába, és elkezdtem a területet a tőlem telhető legpontosabban ábrázolni, vázlatolni, amiből aztán a digit GIMP verzió készült.

 

1Hold_F_ldv_ri_201510241854_Mare_Australe__Brisbane_E__Bri_79926

A látómezőben feltárult a Mare Australe egy része: A peremen, benn a bazaltos kráterek szövedékében egy nagyon markáns kráter sánca, sáncának peremei lejtői, oldalról nézve azonnal kitünt, ez volt -mint utóbb kiderítettem- a Lyot-S. Az Oken krátertől D-felé egy elnyúlt, kusza bazalt ösvény volt még kivehető, melynek előterében a Föld felé két bazaltos kráter foltja látszott; ezek a Brisbane-E és D kráterek voltak. Az E jelű sáncain fényes kicsi albedóformációkat lehetett látni. Mivel nem szándékoztam az egész területet rajzolni, meg kellett húznom az ésszerű határt…. ez, az előbb említett Brisbane-E-től, az Okenen át, egészen a K-ÉK felé található Harlan kráter foltjáig tartott. Érdekes párhuzam, de az Oken-t hasonlóan öleli körbe bazalotos környezete, mint a Neper krátert a Mare Marginis! Míg felvázoltam a tenger egy részét, egyik kedves hölgy szomszédom tiszteletét tette nálam. Kérdésére válaszolván, miszerint “Együttálás” van-e?” Közöltem vele, hogy a Hold ma este (és úgy általánosságban) önmagában is rendkívüli, nem kell hozzá okvetlen együttállás. “Megnézhetem?”-kérdezte, természetesen – válaszoltam, majd Holdkörüli útra invitáltam; A LM-ben még ott volt a Mare Australe.

 

A Mare Australe az egyik legellentmondásosabb holdi alakzat, ugyanis abszolúte nem tenger jellegű, nincs egy jól behatárolható síksági része, mely a tengerek jellemzője. Sokkalta inkább olyan “Palus”-os, vagyis mocsaras. Izgalmas vidék, hisz a nagy Australe esemény után, még a bazalt áradat előtt sok becsapódás háborgatta a felszínt.

MareMarginis____76984797436

Korát 4.5 milliárd évre teszik, vagyis Pre-Nectari korú, területe 151 000 km². Nagyon ősi, rettentően lepusztult, de kerek medence jelleme azért kivehető szondás képekről.

Területén a legnagyobb kráter a 141km-es Lyot, mely most nem látszott, nah majd egy másik alkalommal! A helyi azonosításokhoz a legjobb támpont a 73km átmérőjű Oken kráter, melynek sötétes tojás alakú foltja kedvező libráció esetén mindig nagyon jól kivehető.

 

 

 

 

Lyot-S_map

“…a bazaltos kráterek szövedékében egy nagyon markáns kráter sánca, sáncának peremei lejtői, oldalról nézve azonnal kitünt,
ez volt -mint utóbb kiderítettem- a Lyot-S”
(Chuck Wood – System Of Lunar Craters Map)

 

 

Míg beszélgettünk szomszédnőmmel, szóba került a libráció, a fázis, a terminátor fogalma, és egy rövid geológiai ismertető is elhangzott a Hold történetéből. Mindeközben persze a Mare Australe mellett, az Aristharcus-Herodotus kettőse is a látómezőbe került a Schröter völggyel, kicsit később a Schickard óriási sötét karélya is, -épp ekkor kezdett a Nap felkelni talaján- melyek sorra igen komoly tetszést arattak. Miután magamra maradtam, folytattam az Australe grafikázását. Nagyon érdekesnek hatott az az oldalról látható markáns sánc, melynek helyzetét okvetlen meg akartam fogni a másnapi pontos azonosítás végett. Mamár tudom hogy a Lyot-S volt az. A peremi részeket sokáig kizárólag amatőrcsillagászok térképezték, mint a Mare Australe esetében is történt.

 

LunarGlobus_

Amikor még nem ismertük a túlsó oldalt, és a peremi részeket

 

 

zeitlos-berlin_moon-globe-by-paul-raeth.bfbc418572

A Hold térképzése is fejlődött, vele együtt a Holdgömbök is
Itt már a Mare Australe-n túli részek -is- kezdenek alakot ölteni, de elnagyoltan
(Paul Räth Globe 1963)

lunarglobe

Rand McNally Holdgömbjén már egészében ott az Australe, hála a szondák pontosabb képeinek.

 

_____________

Kifejezetten hasznos volt hogy nem készültem tudatosabban célpontokat illetően, mert ÉK-i irányban, a peremi vidéken, már kivehető volt az egyre jobban felénk
billenő Mare Humboldtianum sötétes ék, -de nagyon keskeny- alakú foltja! Itt figyeltem fel egy rettentően érdekes, kifejezetten feltűnő dudorra, ami leginkább egy kiemelkedő ékre hasonlított. Bevallom töredelmesen akkor, ott kinn, hirtelen nem is tudtam mit látok, de éreztem fel kell jegyezzen helyzetét egy másnapi atlaszos-fotótérképes ellenérzés miatt. Jól láthatóan a Humboldt bazaltos medencéjének túlsó partvidékén állt egy hegycsúcs, igazi csúcs volt ez, melyet még további három négy jóval tompább domb követett D felöl. Másnapi precíz térképes, és WAC radaros azonosításosdi alapján, a dombok, a BOSS-F krátertől picit É i irányban, és a tőle D-i irányban fekvő kiemelkedéseknek bizonyultak.

lunarglobe__librationzone

Az észlelt peremi hegyek  helye egy 70-es évekbeli Holdglóbuszon
Räths ErdMondGlobus
1:10 500 000
Hermann Haack, Gotha/Leipzig
GDR 1976

1Hold_F_ldv_ri_201510241924__Boss_F_k_r_li_hegyek__Mare_Hu_19703Érdekes peremi hegyek a tenger túlpartján, az okuláromban

 

 

 

ConsolidatedLunarAtlas

 Hogy mennyit számít a libráció, azt ez a fotó
mutatja a legjobban: A peremi hegyeknek nyoma sincsen látszólag,
már felénk billentek a fotó készítse idején.
(Consolidated Lunar Atlas, Full-Moon Photography)

 

 

 

LACphotomap

Az észlelt hegyek az LROC WAC fotómozaikján:
A Boss-F körüli -egyenlőre még névtelen- hegyek.
(Chuck Wood javaslata alapján Andok lenne
a hegylánc neve “Andes Mountains”…én pártolom!)

 

Mikhail Abgarian, Yuri Goryachko & Konstantin Morozov, Minsk-ből gyönyörű képet készített az észlelt hegyekről 2009-ben. Bár a hegyek itt sem látszanak a peremen, de kissé beljebb azonosíthatóak.

_______________

A 24-i este egyetlen kitűzött észlelési célpontja a Flamsteed-T, Flamsteed ρ jelű objektumok voltak:

A Grimaldi és Letronne kráterek közt, nagyjából félúton három markáns de kicsi hegyet látni, melyek a 24km átmérőjű Flamsteed-T romkrátert kísérik. Ezt a krátert éppen csak hogy túllépte a terminátor, így a hegyecskék NY-i tagjának igen szép szabályos, piramis jellegű árnyéka van, (ez a Flamsteed-T jelű objektum NY-i sánca.) Másik kettő szinte összeér, az árnyékuk azonban bizonyosan. A három hegynek cápafog jellege van. Az Oceanus Procellarum ezen szegletében több pici sziget, ‘zátony’ van melyek közt néha érdemes elidőzni.

 

 

moon2015okt24simulation

A kis hegyek  terminátori helyzete, a 24-i este szimulációja alapján.
(VMA atlas 6.1, Phase with dynamic texture)

 

 

 

Flamsteed-T___2015okt24.png

Csodás kis hegyek az okulárban

Flamsteed-T___NASA-LOC_map

Célpontjaim a Lunar Planning Chart (LOC) térképén

 

 

Flamsteed-T

 

Hegyecskék, fantomkráterek Chuck Wood – SLC atlaszában

Flamsteed-T___WAC-Global

Szép, részletes kép a hegyekről – LROC WAC Global

flamsteed_t

Magassági adatok – LROC WAC radar

_________________

Észlelése után kicsivel később átkormányoztam a Harpalus kráter, be nem tervezett célpontomra.

VMA-6__Harpalus-crater

A Mare Frigoris bejáratát elálló Harplaus ismertebb formációk közt

1Hold_F_ldv_ri_201510242019_Harpalus__Foucault_Beta_Gamma_84457

Igen feltűnő a Mare Frigoris bejáratát örző, nagyon szép, élesperemű, gyengén sejthető központi csúcsos kráter a 39km átmérőjű Harpalus. Nagyjából 50%-os árnyákoltsága egyenes fekete határral szó szerint kettévégja kráterünket. NY-i sánca minimális árnyákot vet, és érdekes módon olyan hatást kelt, mintha nem is létezne a külső része. K-i külső lejtős pereme bezzeg annál feltünőbb, melyet ráadásul egy szép szürkés terasz is kettészel, ez a rész É felé kanyarodva határozottan szélesedő jelleggel bír. A legizgalmasabb részlet ezen a becsapódásos szerkezeten a NY-i belső napfényes lejtő, melyen kivehető legalább két sötétebb terasz. D-i irányban egy pici hosszúkás hegyecske látszik, ez a Foucault Beta, melyhez egy kisebb csatlakozik, a Gamma jelzésű.

Harpalus423545345 Harpalus____

Érdekes kráter, melyet egyszer magas napálláskor is rajzolni lehetne.

_____________________

Bámulatos, hogy egy ismert kráter mennyire máshogy nézhet ki. Így az este utolsó szintén rögtönzött észlelése a Reiner-t illette.

Lunarglobe-Reiner

1Hold_F_ldv_ri_201510242057_Reiner_36668

A Reiner kráter (54.9 W, 6.9N) 30km-es becsapódás az Oceanus Procellarum síkságán. Egy igazi tipikus kráter; éles, épp perem, kis központi csúcs. Ebben a megvilágításban azonban egészen más arcát mutatja. Térképek nélkül is könnyedén megtalálni mert háromszöget formál a Kepler és az Aristharcus -jóval látványosabb- kráterekkel, olyannyira, hogy a Kepler egyik sugara pontosan ki is jelöli a Reinert. Ebben a reggeli megvilágításban ez a Reiner olyan mint egy kampó, mely egy hosszú É-D irányultságú holdi ‘kötélre kötve’ fekszik. A ‘kötél’ egy névtelen gerinc, melynek D-i vége egy magányos kis hegyben végződik; ez a Reiner-R jelű őskráter falának talán egyetlen fennmaradt szakasza. A Reiner maga, illetve annak É-i sánca NY- felé kanyarodva belevész a még árnyákos területbe. Kráterünk fölött, pici, finom, de bonyolultabb szerkezetű emelkedő a névtelen gerinc folytatása É felé, míg mögötte kis kiemelkedés, egy dóm, melyet a Virtual Moon Atlas 6.1 segédanyaga Reiner 4 néven említ meg. A gerinc tartogat még meglepetést, mert a csavarodásos szakasz fölött, finom kis fénypászma jelent meg, jelezvén a behatoló reggel tényét.

Reiner_WAC-Global

Magas napállásnál a Reiner – LROC WAC Global

Reiner_lunar

A Reiner és környezete a kis dómmal együtt.
(Lunar Astronautical Chart 56-os szelvény)

Nagyon jó Holdat észlelni, minden alkalommal tapasztalom.

%d blogger ezt kedveli: