január, 2016 havi archívum

Viharos óceánon

Posted in Amatőrcsillagászat on január 31, 2016 by Holdfény-árnyék

“Mindig szeretted a vad óceánt,
ember, te vad, vad mint a zivatar.
A tengeren vihar ekéje szánt,
és lelked is örvényes és fanyar.”

/Charles Baudelaire: Az ember és a tenger, részlet/

……igen…nem túlzás…viharos óceánon eveztem kis hajómmal, tán lelkem is fanyar volt kissé, mert a 2016-os év első észlelése nekem egy Oceanus Procellerum-i felfedező út volt, s a légkör abszolúte nem volt partnerem ebben; a nyugodtság finoman fogalmazva sem volt jó, amolyan légköri “viharokkal tűzdelt” este volt, ráadásul a hőérzet sem volt segítőkész, mindennek ellenére egy remek Holdutazásban volt ismét részem! Néhány nappal korábban Kocsis Antal tagtársunk aki a Hold rovat egyik lelkes vezetője invitált egy szimultánra azon a héten hétfőn. Sajnos nem tudtam akkor észlelni, de 21-én sikerült, invitáltam Cseh Viktor észlelőtársunkat is, de sajnos nem ért rá. Lássuk az észleléseket, melyeket már más, sokkal jobb grafikai programmal rajzoltam:

 

Hold2016jan21

A célpontok helyzete a 21-i szimuláció alapján

 

 

 

Elsőként, Antonín Rükl híres atlaszának legelső lapjáról ismerhető krátert, a 40km-es Markov-ot:

1Hold_F_ldv_ri_201601211917_Markov__Markov_E__Markov____95_96134

“Az év első Holdazása nekem! A Sinus Roris területén, az abba benyúló “szárazulat” -i részén, a felkelő Nap fényében kráter “kezdemények” tűnnek ki az éj sötétjéből. A fő célpont -bár alig látszik belőle valami, csak a K-i sánca- a 41km átmérőjű Markov kráter. (62.84W 53.43N) Ebben a megvilágításban egy íves csonknak tűnik, melyhez É felől egy izolált szakasz is kapcsolódik. Ez a Markov egy fiatalos megjelenésű éles peremű kráternek tűnik…de nem most! Tőle D felé, másik két igen hasonló megjelenésű fal’darab’ látszik, ezek az U,és E jelű kráterek. Ez utóbbi egy bazalttal elárasztott 29km-es kráter, amolyan Prinz kráter kistestvér. Északabbra rajzolhatatlan, rögösen lankás emelkedő következik, mely már az Oenopides kráter előterét jelzi. A terület legszélén D felé kivehető még egy további pici, kettős jellegű hegy is, a Markov σ jelű.”

Markov_VMA-atlas

A Markov, és társai a Sinus Roris-i félszigeten (VMA 6.1)

iv_175_h3___Markov-crater__moon

A Lunar Orbiter IV felvételén

________________

Kissé észak felé kormányozván nagyszerű romkrátert láttam:

Babbage_Pythagoras___

“A Babbage (57.38W 59.56N) a következő be nem tervezett célpontom. A 144km átmérőjű nagyon szép, szögletes romkráter a terminátoron igen feltűnő ezen alkalommal. Vékony, relatíve szabályos, egyenes falak alkotják, melyek látványos ék alakú árnyakat vetnek befelé. A képződmény fiatalos formációja a 26km-es A jelű kráter, mely ebben a megvilágításban szép hangulatos árnyékot vet az őskráter hátsó faláig, elfedve az E jelű harmadlagos krátert, és gyakorlatilag egyesülve az őskráter szabálytalan talajának árnyékával. É felé, benn a kráterben további finom kis gerincek, dombok találhatóak. Gyönyörű formáció, igazi kihívás rajzolása. Szondás képek megmutatják, hogy a sokkal fiatalabb Pythagoras hogyan is zúzta szét a Babbage talaját-falát É felől.”

Babbage_Pythagoras__VMA-atlas6.1

Babbage-Pythagoras

iv_176_h1_____Babbage___y__Pythagoras_luna

“….a sokkal fiatalabb Pythagoras hogyan is zúzta szét a Babbage talaját-falát É felől.”

____________________________

Kis öböl az óceán partján…..pici szigetekkel

1Hold_F_ldv_ri_201601212003_Sirsalis_E__Sirsalis_D__Sirsal_51013

“Az Oceanus Procellarum D-i partvidékén, a Letronne, és Grimaldi kráterek közt egy ‘Sinus’, öböl jellegű romkráter fekszik. Ez a 70km átmérőjű Sirsalis-E, (56.76W 8.48S) melynek falszakaszait külön is jelölték: Sirsalis μ, λ, ε. Legjobban fennmaradt szakasza NY-elé a λ, melynek előterében a bazalt finoman domborodó jelleggel bír, ezt a jelleget a fal teljes hossza melletti árnyék mutatja. A még árnyékos területekben, DNY felé egy masszív tömb is kivehető már, ez egy névtelen hegy ( 60W 10S) tőle K-felé a Sirsalis-D külső sánca is kivehető, illetve apróbb kis csúcsok, és egyenetlen talaj. A legkeletebbi falszakasz, az ε, fűrészfogas árnyat vet. Ettől kifelé, K-felé kisebb hegyecskék sorakoznak, melyek a Sirsalis-T-t kísérik. Kráterünk É-i fala teljesen nyitott, azon túl a Procellarumban finom névtelen gerincek teszik még szebbé az amúgy is látványos, észlelésre méltó romkráter környezetét. É felé a Damoiseau-E is kezd kitűnni a terminátoron. Érdekes, fotózásra is méltó képződmény.”

SLC-mmonmap__Sirsalis-E

ConsolidatedLunarAtlas_E27___Sirsalis-E

 A Sirsalis-E romkráter öble, a Consolidated Lunar Atlas “E27”-es fotóján.

sirsalis-E__maps

A Sirsalis-E geológiai térképe. Figyeljük meg  a tőle északi irányban eltemetett nagyobb kráterre utaló nyomokat.

_______________________

A végére maradt tán a legérdekesebb alakzat, bár a Holdon mi nem az…?

1Hold_F_ldv_ri_201601212022_Mons_R_mker__R_mker___952___R__97241

“A Sinus Roris – Oceanus Procellarum találkozásánál magányosodik egy igazán különleges alakzat, mely éppen a terminátoron fekszik észlelésem idején. Ez egy hatalmas, 70km kiterjedésű vulkanikus dóm, vulkanikus dómok halmozódása, aminek magassága mindössze 400m, de legmagasabb részén sem több mint 1100m. A Mons Rümker (40.8N 58.1W) most, ebben a megvilágításban olyan mint egy hajótest, D-i széle V alakú dombok finom kapcsolata. Ezek ölelésében megfigyelhető egy mélyebb, relatíve mélyebb rész. ahol egy nagyon enyhe kiemelkedést is látni vélek. Ettől É-i irányban (benn az alakzatban), összeolvadó nagyobb tömböt látok, míg K-i szélén, a ‘partján’ éles peremű markánsabb hegyeket is látni, de ezek már más jellegűek, mint a dómon belüli alakzatok. (tán egy ősi kráter utolsó nyomai???) Ezek a Rümker θ és ζ hegyek. A komplexumtól É-i irányban névtelen, íves gerinc indul ki. Sajnos a légköri nyugodtság nem az igazi…. így kénytelen vagyok a ‘befagyó’ nyugodt pillanatokban rajzolni a látottakat. Rendkívüli képződmény, nála különlegesebb tán csak a Gardner megadóm lehet még…szánni kell még rá több estét is a későbbiekben.”

B18__sinus-roris__conslunatlas

A Mons Rümker, és kanyargó gerincek, a Consolidated Lunar Atlas B18-as képén

MonsRumker_geomap

A Mons Rümker geológiai térképe, és lenyűgöző részletességű fotója

MonsRumker_JAXA

Rümker panoráma JAXA/NHK japan

Észleljünk minden lehetséges alkalommal, még ha csak egy “kis csónak” is áll rendelkezésre…evezzünk.

Reklámok

Árny – talány

Posted in Amatőrcsillagászat on január 10, 2016 by Holdfény-árnyék

Évek óta foglalkoztat egy korábbi, egészen pontosan 2003 február 15-én készült megfigyelés. Józsa Sándor amatőrcsillagász egy érdekes árnyhatást örökített meg észlelésében, mely megfigyeléshez egy 200/1000mm-es Newton reflektort használt, 250x-es nagyítással. Nagyítása, felbontása tehát adott volt finom részletekhez. Észlelésében, rajza mellett egy vázlatot is mellékelt… korábban az alapján próbáltam a nagy Rükl-féle Mondatlasból azonosítani mit is észlelhetett akkor Sándor, sajnos kevés sikerrel. Ráadásként még fotót sem találtam erről a zónáról, olyan megvilágítással.

Rajzán három-négy különös, párhuzamos lejtős hegy látszik, számolt be írásában, melyek olyanok, mintha egymásra nőttek volna, egyfajta teraszosságot lehet érzékelni. A kérdéses objektumnak ráadásul igen fura, “bajusz” jellegű árnyéka volt. A célom ebben a bejegyzésben az objektum pontos pozíciójának kimérése, helyzetének, kinézetének pontos meghatározása volt. Az nem volt kérdéses, hogy nagyjából merre található az objektum, mert Sándor egy egyszerűen áttekinthető vázlatot is készített.   

Eme vázlat alapján a Montes Cordillera vonulatának egy érdekes kiszögellése a tárgyalt formáció…már csak az a kérdés, melyik az pontosan? Nézzünk meg elsőként hogy milyen fázis volt Józsa észlelésének idején, illetőleg  a képződményt – mely már kis felbontással is szinte azonnal felismerhető hála a szimulációnak!

Az LTVT fantasztikus távlatokat nyit a téma iránt fogékonyak számára. A program által generált realisztikus rajzolatoknak köszönhetően, pontosan be lehet azonosítani kérdéses képződményeket…így hát ideje volt bevetni az LTVT-t, hogy lássuk mit, és pontosan merre is észlelt Józsa akkoriban.

Jozsa_holdarny__20030215

Jozsa-Sandor__holdarny__2003feb15---analizis

 

 

jozsa_moon__2003feb15-LTVT-simulation

 

lac_73_wac

 

 

LROC_WAC__radar___Jozsa_holdarny

 

Az analízis alapján, a Montes Cordillera egy kifejezetten
szabályosan barázdált részéről van szó.
Melynek pontos koordinátái:

78.04W    15.38S

Átmérője:

40km

 

 

 

 

 

%d blogger ezt kedveli: