Archive for the Észlelési ajánló Category

Óceánnak partján

Posted in Amatőrcsillagászat, Észlelési ajánló on szeptember 8, 2017 by Holdfény-árnyék

A Hold leghatalmasabb egybefüggő “vizének”, az Oceanus Procellarum – Viharok óceánjának 2,102,000 km² -nyi felülete, számtalan látnivalót kínál mindenfajta távcsővel rendelkező műkedvelő számára. Ritkább pillanatok idején, amikor a fázis, és libráció megfelelő, ennek a hatalmas óceánnak partjain túl is beláthatunk!
Ilyen remek alkalom adódott 2017.09.05-én este is, amikor a terminátor a Procellarum síkságának partvidékén túl húzódott, és láthatóvá váltak igen neves tudósok emlékét őrző becsapódásos szerkezetek is. A kiszemelt estén sajnos a fél ország borult volt, így én magam sem tudtam észlelni sajnos. Mások azonban sikerrel jártak, jelesül Csordás Péter, és Nagy Szabolcs! Fő észlelési terv a 181km átmérőjű Einstein kráter volt, melyet Szabolcs meg is hirdetett a facebook-on a macsnet csoport keretében. Albert Einsteint talán senkinek nem kell bemutatni, nem is térhetünk itt ki életművére, az általános relativitáselméltre…nem úgy a róla elnevezett káprázatos óriási kráterre!

 

Albert Einstein a legendás fizikus, elévülhetetlen eredményei munkásságaként egy 181km átmérőjű kráter is őrzi  emlékét

 

 

Az Oceanus Procellarum, a Hold szélén, egy keskeny “partvidékkel ” határolt része szinte mindig megfigyelhető, bár néha a libráció ebből is lecsippent egy keveset ahogy az alábbi képsor mutatja a Virtual Moon Atlasz alapján:

 

A partvidék keskeny világos sávja

 

 

 

 

A 2017.09.05.i Holdfázis és a fő célpont, az Einstein kráter (Virtual Moon Atlas v6)

 

 

Ezen a keskeny partvidéken számtalan ősi nagy kráter található, köztük a hatalmas Einstein is, mely igen ősi, lerombolt falaival valósággal a múltba simul. Talaján egy fiatalos harmad akkora kráterrel, az 50km-es Einstein-A-val.

Magassági adatok az Einstein közvetlen környezetében. (LROC WAC  radar)

 

 

 

A megfigyelési időre szimulált látvány a kráter fölötti térségek mentén. (LTVT)

 

 

 

 

Lássuk hát a két nagyszerű felvételt, ahogy az ősi kráter felfedte titkait a szerencsés szemlélődők számára!


Nagy Szabolcs remek felvétele 2017.09.06.  1:52UT  (SW 127/1500 Makszutovval fényképezve, vörös szűrőn át)

 

 

Csordás Péter kitűnő felvétele az Einstein-ről (C8 + Atik GP kamera)

 

 

 

Minden alkalommal elcsodálkozok mennyi részletet nem láttunk még saját szemmel -távcsövön át- a Hold peremi területei mentén…amikor csak tehetjük, fedezzük fel, utazzunk a holdi területek felett!

 

 

Kapcsolódó:

https://macsnet.hu/einstein-krater/

http://www.rieth.hu/Vilagom/10b_AltRelativitasElm.htm

https://hu.wikipedia.org/wiki/Albert_Einstein

https://holdfenyarnyek.wordpress.com/2011/12/14/a-hold-libracioja/

 

 

 

 

Reklámok

A holdfelszín fizikai sajátosságai

Posted in Észlelési ajánló with tags , , on március 19, 2017 by Holdfény-árnyék

Puszta szemmel, vagy kézi látcsővel szemlélve a Holdat ragyogó, ezüstös fényű korongnak látjuk. A csillagászati mérések szerint azonban a telehold fényessége -12.55mg . Bár ilyen módon a Nap után a Hold égboltunk második legfényesebb égiteste, fényerőssége  mindössze 1/500 000-ed része központi fényforrásunknak. Ez azt jelenti, hogy a Hold a ráeső napsugárzásnak a látható fény tartományában csak igen csekély töredékét veri vissza. A különböző mérések adatai szerint a telehold átlagos fényvisszaverő képessége 7 százalék.

 

Csekély fényvisszaverő képessége ellenére Holdunk  gyakorlatilag vakít egy kézi monokulárban is. (Rajz: Földvári István Zoltán 2014 aug.10. 8×30, GIMP 2.6. 11)

Forrás:
Amatőrcsillagászok kézikönyve 1999

Ősi kvartett

Posted in Észlelési ajánló with tags , , , , on szeptember 17, 2016 by Holdfény-árnyék

A meteor 2016/9-e számában Görgei Zoltán remek írást közölt  Leo Brenner – Spiridon Gopcevic életéről, kétes hírű munkásságáról és a Fauth által elnevezett Brenner kráterről. Ennek apropóján gondoltam én is írok.

 

Holdunk legismertebb hármasa, a Theophilus, Cyrillus, Catharina triója, melyek szinte a legkisebb távcsövekkel is tanulmányozhatóak, és melyeket vélhetőleg minden Holdat észlelő látott már. Érdekes párhuzam; kissé D, DK-i irányba kormányozva távcsövünket egy szinte pontosan ilyen lepusztultság fokú trió, -és egy névtelen tag- található a hatalmas Janssen kráter É-i falára települve;

Brenner 90km    38.87 E   38.86 S
http://planetarynames.wr.usgs.gov/Feature/873

Metius 83.8km   43.32 E   30.42 S
http://planetarynames.wr.usgs.gov/Feature/3873

Fabricius 78.9km   41.66 E  42.69 S
http://planetarynames.wr.usgs.gov/Feature/1895

 

Névtelen, ősi kráter   37.61 E   42.20 S

 

 

 

janssen_north_field__lunarearthsidehemisphere

Krátereink  az USAF Lunar reference Mosaic térképén

 

 

 

janssen

Krátereink környezete a Virtual Moon Atlas pro v6-ban

brenner

A trió legidősebb tagja a 90km átmérőjű Brenner-kráter. Érdemes megfigyelni, mennyire szétzúzott állapotban maradt fenn; teljes K-i falát egy érdekes, egyenes hátság szeli ketté, mely egy markáns háromszög alakú síkságot vágott az így is romos Brenner talajára. (Ennek az egyenes hátságnak errefelé több párhuzamos társa is akad, de vele egyidős  a látványos Vallis Rheita is) Két relatíve fiatalos másodlagos kráter is rongálta falait; a Brenner-E (14.6km) , és Brenner A (31.69km) ez az A jelű kráter ráadásul jó kis törmeléklejtőt tolt a Brenner talajába. Ny-i fala viszont jobb állapotban maradt fenn.  (LROC-WAC Global Mosaic)

 

 

 

metius-lroc_wac

Következő kráterünk a 83km-es Metius, mely a hármas közül a középkorú lehet a lepusztultsága alapján, K-i falát a 14.4km átmérőjű Metius-B csapta agyon. Állapota sokkalta jobb mint az előbb emlegetett Brenner-é; falai épek, sánca háborítatlan, talaja részben bazaltos, felületén a Fabricius törmelékének egy részével. Központi csúcsából is láthatunk még valamit, öt, hat picike dombocskát. Igazán szép az a kicsi völgyecske is, ami a Metius ÉK-i falát szakította át.

 

 

 

fabricius_lroc-wac__global

Harmadik, és egyben a legifjabb kráterünk a trióból a 78.9km átmérőjű Fabricius. Falai igen élesek, épek, belső teraszain az “emeleteket” is láthatjuk. Talaján markáns központi csúcs, illetőleg egy csúszamlás is felfedezhető É-i falának tövében. Fabricius kora nagyon jól megállapítható a Metius és Fabriciusi falak találkozásánál, ahol a Fabricius felülírta annak falívét.

 

 

romkrater_fabricius-west

anonim_lunar_crater__Fabricius-west

A talány a negyedik képződmény maga, mely ma már csak alig sejthetően látszik. Vélhetőleg a Brenner-el egyidős lehet, ha nem még idősebb, és kb akkora méretű is lehetett. Ez a kráterféle, ami manapság csak egy igen erodált dombvidéknek tűnik, a Brenner-től D-felé, a Fabriciustól Ny-i irányban található, a két nevezett kráterrel háromszöget alkotva. Iszonyatosan idős lehet, talán az egész társaságnak helyt adó Janssen kráternél is, valószínű kicsivel utána keletkezhetett, ekkor csaphatta agyon annak ÉNy-i talaját.

Érdekes módon ennek az ősi negyedik kráternek a központi csúcsából is láthatunk valamicskét, a
37.22E  42.86S37.51E  42.58S37.95E  42.28S koordináták mentén.
Ennek a romnak a D-i fala, mely gyakorlatilag elárulta hogy valaha létezett egyáltalán, az a Fabricius, és Fabricius-J közt fekvő, máig megmaradt DNy-ÉK irányú faldarab:
37.34 E 44.25S38.93E 43.12 S

 

 

lunar-terminator-visualization-tool_2016-09-17_14-06-40

Képzeletbeli űrhajóból a tárgyalt holdi vidék, az LTVT szimulációja alapján.

 

 

 

Sajnos erről a területről észlelésem még nincsen, de mielőbb bepótlom eme hiányosságot!

 

 

Kapcsolódó:

http://neilenglish.net/the-dubious-career-of-leo-brenner/

 

Forrás:
Charles J. Byrne – Lunar Orbiter Photographic Atlas of the Near Side of the Moon.
USAF Lunar reference Mosaic.
System of Lunar Craters Map.
LROC WAC Global Mosaic.
Virtual Moon Atlas pro v6.

 

 

Holdbeli Kalandozások.

Posted in Amatőrcsillagászat, Észlelési ajánló with tags , , , , , on augusztus 9, 2016 by Holdfény-árnyék

Az alábbiakban Dr. Pál Károly nagyszerű írásainak linkjeit közlöm, mert nagyon a blog témájába, a gyakorlati Hold észlelésbe vágóak.

 

Holdbéli kalandozások, avagy: nyílás a Cassini-kráter falában?

Holdbeli kalandozások 1.

Holdbeli kalandozások 2. Fehér foltok a Holdon

Holdbeli kalandozások 3. Holddómok

Holdbeli Kalandozások 4. Holdbeli völgyek…

Holdbeli kalandozások 5. Hatszögletű kráterek

Nyári holdbeli kalandozások

 

 

Látóhatáron túl II.

Posted in Amatőrcsillagászat, Észlelési ajánló on április 19, 2016 by Holdfény-árnyék

Szinte pontosan egy évvel ezelőtt  észleltem a holdi peremvidék egyik érdekes alakzatát, a Mare Smythii-t. Az ilyen formációk észlelése, fotózása felidézi a klasszikus Holdtérképezés időszakát, amikor még nem ismertük Holdunk bizonyos területeit, és valóban fel kellett fedezni a felszínt. Ámbár ezen alakzatok nem annyira látványosak mint a sokak által ismert Tycho, Clavius, vagy éppen a Copernicus, észlelésük  mégis fontos ma is. A mostani bejegyzés egyetlen részletes fotóra épül, melyet Nagy Szabolcs, Wimbledonban élő amatőrcsillagász készített. (ezt a fotót szíves engedélyével közlöm). Felvételén egészen fantasztikus részleteket látni; kisebb halójú kráterecskék foltjait a Peek kráter mellett, finom intenzitású területeket a Smythii síksága, és a mögötte fekvő dombok oldalain, a McAdie innenső sáncát, vagy említhetném a Haldane kettős szerkezetű sáncát, ami Szabolcs fotóján mind nagyszerűen kivehető. A kép egészen űrhajó élmény!

 

 

Szabolcs-Nagy__Mare-Smythii-MoonMare Smythii panoráma Nagy Szabolcs felvételén. A kép további adatai  itt.

A felvételét érdemes összevetni a Lunar Orbiter egyik fotójával, a Peek közvetlen környezetével:

Lunar Orbiter Photographic Atlas of the Near Side of the Moon - Byrne

/Lunar Orbiter Photographic Atlas of the Near Side of the Moon -Byrne/

Abszolút érdemes tehát részletképeket készíteni Holdunkról telihold idején,  a teljesen megvilágított részekről  is.

 

Fivérek Holdja

Posted in Amatőrcsillagászat, Észlelési ajánló with tags , , , , on március 26, 2016 by Holdfény-árnyék

Január 21-e után végre ismét távcső mögé ültem. Holdunk ezen az estén képzeletünk tán leghatalmasabb fivéreinek csillagképében tartózkodott, a Geminiben, ők vigyázták égi kísérőnket.

 

Holdunk a Gemini csillagképben

 

 

Március 17-én amint kiértem, ösztönösen éreztem hogy valami nem stimmelt fenn, mert a Hold fénye nagyon erőlködött…nem felhőzet volt ez, hanem egy nagyon ronda tompító hatású égi, karamellszínű borzalom. Ennek ismeretében (is) lelkesen, de kissé gyanakodva illesztetem a kihuzatba a “Circle-T” Japán orthó okuláromat. Azonnal szembesülnöm kellett az esti “buli” minőségéről, a lehetőségeimről, mert Castor és Pollux, eme két gigászi testvér mintha éppen osztozkodott volna Holdunkon. A légköri nyugodtság gyakorlatilag katasztrofális volt… már már azt képzeltem hogy a fivérek vitatkoznak rajta, s ide-oda rángatják a korongot, a Seeing-et 1-2es becsültem, csak időnkénti befagyó pillanatokkal! Szörnyűséges volt, de örültem hogy végre műszer mögött ültem, így az előzetesen “kötelező jelleggel” kiválasztott Dorsum Higazy, és  Lambert γ és δ csúcsokkal kezdtem a Mare Imbriumban.

 

 

 

 

Virtual Moon Atlas_2016-03-17___simulation

A 17-i célpontok a Holdon a VMA atlasz szimulációjában

 

 

Lássuk az észleléseket!

 

 

201603172012_Dorsa_Stille__Dorsum_Higazy

 

“A Mare Imbrium irdatlan méretű síkságán, a Lambert és Timocharis kráterek közt két igen pici, de annál markánsabb kicsi hegyrögöcske látszik, ezek a Lambert γ és δ csúcsok. A NY-i hosszú, egyenes árnyéka szépen elér még a terminátorig, fölötte a bazalt kisebb mélyedése is látszik. Keletebbi társának árnya rövidülő, és a Dorsum Higazy-n átgázolva véget is ér. Ez a Dorsum Higazy nagyon érdekes, egy helyütt szerpentinező, és kis szakaszán szélesedő. Mellette egy nagyon enyhe szintemelkedőt látni, mely azt sejteti számomra, hogy két külön irányból jött a bazaltár egykoron. A 60km hosszú Dorsum Higazy-t kialakító áradás K felől érkezett és bele is futott a K-i rögöcskénkbe, bizonyára körbe is öntve azt. Ami jóval nehezebb préda, az a 80km hosszú Dorsa Stille, mely jelenleg itt és most csak alig sejthető, enyhe, finoman domborodó szintemelkedése a Mare Imbriumnak. Egyszerűségük ellenére szép képződmények, mind a gerincek és a rögök is, de ennél sokkal jobb nyugodtságú légkört érdemelnek.”

 

 

 

Lambert_gamma__delta_mons

Látványos szomszédaik mellett szerénykedő kis hegyecskék (NASA LEM-1 Map)

 

 

 

 

Lambert_Mons

Gerincek szövedéke a NASA LAC 40-es lapján

 

 

 

radar_Mare-Imbrium

Jelentéktelen magasságok az LROC WAC radar képén

 

 

Dorsum_Higazy___Dorsa-Stille___MareImbrium

A Lambert γ és δ csúcsok, a kísérő gerincekkel. Részletesebb kép.

 

 

__________________

 

Az észlelés után kalandozgattam a háborgó felszínen, merre tovább, míg meg nem pillantottam a Hesiodus krátert kifejezetten érdekes árnyéka miatt:

Hesiodus_20160317__foldvariistizoli

“Be nem tervezett észlelési célpont.
Izgalmas vidék, két nagyon hasonló karakterű kráter egymás mellett a Mare Nubium D-i partján, PitatusHesiodus. Bár méretük eltérő, romos sáncaik, és bazaltos talajuk nagyon hasonló sorsról tanúskodik. A Ny-it választom mert igen különleges az árnyvetés a talaján! Célpontom ezért a 43km átmérőjű Hesiodus. Rendkívüli kis romkráter ez, érdemes jobban megszemlélni, azonban részletei csak időnként adják meg magukat ebben a légköri káoszban sajnos, de örülök hogy észlelhetek egyáltalán, ezért folytatom. K-i fala összeér a nagyobb Pitatus-al, itt nagyon izgalmas az árnyékvetés, mert tölcsér jelleggel szűkül, ami arra utal hogy van egy igen keskeny repedés a falukon! Nagyobb fotótérképen utólag ellenőrizve azt látom, hogy nem csak egy repedés, hanem egy konkrét átjáró is van köztük!!! A Hesiodus talaja sima bazaltos talaj, NY-i belső sánca kicsi, a külső fal ívét követő hegyláncot-teraszt tartogat, ebből csak időnként látok valamit….
Ennek a környéknek egyébként másik igen híres formációja a Hesiodus-A, mely egy érdekes kettős szerkezetű koncentrikus kráter, mely a vulkanizmus tevékenységgel függ össze. Ez az A-jelű kráter DNY felől csatlakozik a Hesiodus-hoz, árnyékoltsága 85-90% lehet. Szép ék alakú árnya van most. ÉNY felől még kisebb hegyek is találhatóak, ezek már a Hesiodus-Y kráter részei.”

SLC_Map

Pitatus-Hesiodus__NASA-LOC-map

Romos, de szép szomszédság a tenger partján…. NASA, LOC I-IV Map

Szamosvari-Zsolt___Hesiodus-Pitatus__Hold___120mm

Szamosvári Zsolt amatőrcsillagász társunk nagyszerű képet készített pont ezen az estén. Felvétele 120/1000 akromáttal, 3x Barlow-val, és ASI120MC kamerával készült.

Hesiodus_LROC_WAC-GLOBAL

Brutális részletek az észlelt vidékről, a két kráter közti átjáróról. (LROC WAC)

____________________

Tovább lavírozgattam a felszínen, már az elpakolás gondolatával fejemben….

201603172056_Moretus__Moretus_A__Newton_

“Céltalanul bolyong tekintetem ebben a rettentően rossz légköri helyzetben…mit lehetne még észlelni? – tettem fel a kérdést, amikor a D-i krátermezőben megláttam a következő célpontomat. Ez a 114km átmérőjű Moretus kráter lett, mely egy nagyon szép, éles peremű, teraszos klasszikus kráter. Észlelése idején a kráter K-i falának tövétől fut az árnyék, egészen a központi csúcsig éles ék alakban fedve a talajt. Érdekes a központ csúcs, ami majdnem olyan hosszú és keskeny ék alak, mint az általa vetett árnyék. Olyan akár egy iránytű! Ez az árnyék NY felé éppen csak hogy érinti a Napfényes NY-i sánc belső felületét. Ezen a sáncon egyébként csak időnként tűnnek fel részletek, ami legfőképpen egy íves terasz. A rossz nyugodtság csak időnként engedi észlelni a Moretus D-i falának tövében látható két kicsi rögöt, egyenetlenséget is. Míg látszanak, gyorsan fel is vázolom pozíciójukat…Seeing ha 1-2 lehet….
A kráter talaja részletektől mentes sík bazaltos talaj. A Moretus mögött is látszanak érdekes részletek; egy keskeny ‘kád’ jellegű félig megvilágított sáv, mely a 71km-es Short kráter. Mögötte is izgalmas részlet látszik, egy egyenes emelkedő hegyvonulat, bár ezt nem volt könnyű azonosítani, de a Rükl atlasz alapján a Newton kráter (79km) túlsó sánca egy szakaszának bizonyult. A Short krátertől NY-ra, egy párhuzamos fal is látszik, ami a Newton-C kráterrel azonos. A Moretus mellett, szintén NY-felé két kis ‘karmolás’ nyom, két kis kráter sánca látszik már. “

SLC_map__D8

A Moretus uralta D-i krátervidék káosza (SLC Moon Map)

Virtual Moon Atlas_Moretus

Kráterünk környezete (VMA 6.1)

Moretus_Wilkins_Moon_Map

Hugh Percy Wilkins igen részletes atlaszában

moret

Nagyszerű részletek a Moretusról LROC WAC GLOBAL

_______________

Kb 1.5 éve már terveztem a Montes Carpatus, azaz a Kárpátok holdi megfelelőjének lerajzolását, most végre rászántam magam hogy legalább egy kis részét megörökítsem grafikában, mert ellenállhatatlanul ott díszlett a reggeli terminátoron néhány igen festői csúcsa:

201603172116_Montes_Carpatus__Draper_C_

“A Montes Carpatus a Mare Imbrium szélét alkotó grandiózus sáncrendszer D-i szélét alkotó szakasza. K-Ny-i kiterjedése mintegy 400km, legmagasabb pontjai a 2000m-t is elérik. Rendkívül tagolt és bonyolult, sok tömböt, helyi kis öblöt számláló látványos hegység, ami igazán méltó a Kárpátok névre. Ezen az estén hegyláncunk legkeletebbi tömbje már kilátszódik a terminátor mentén. Néhány éve szerettem volna belőle valamit rajzolni, ez most összejött, a borzasztó légköri állapotok mellett is. A komplexum tömbjei rendszertelen elrendezése ellenére mégis jelleggel bírnak, mert egy V-t formál, amiben legalább 16 önálló fehér csúcsot látok. Közvetlen a terminátor mentén vannak a legmarkánsabb részek, ezek itt-ott finoman kapcsolódnak, és elválasztódnak a terminátorban. Van itt egy hármas tömb is, két végén kicsi, közepén egy nagyobb tömbbel, felette a Mare Imbriummal érintkezve igen kicsi ‘pálcika’ szegmensekből álló láncolat. Lefelé enyhén kanyargó alakú, hosszabb tömb, míg egészen a Napfényben K felé már, egy 6 tömbből álló csoport látszik, ezeknek egybefüggő árnyékuk van, mely éppen csak megkíméli már a NY-i csoportot az éjtől. Pici gerincek is felsejlenek a tenger felszínén,-ha éppen a légtömeg úgy akarja- kicsike jellegtelen rögök, és az észlelés végén megjelenő ÉNY-i irányban felbukkanó igen kicsike szürke pontocska, ami a Draper-C kráterhez tartozhat a Rükl nagy atlasza alapján. Gyönyörűséges képződmény…egyszer az egész hegységet le kéne rajzolni így súrlófényben, szakaszonként. Távcső mellett készített precíz vázlat alapján, ArtRage 4.0.5 festőprogrammal rajzolt azonos verziója.”

montes-carpatus

A Montes Carpatus domborzata

Szamosvari-Zsolt_Montes-Carpatus

Szamosvári Zsolt felvétele már egy nappal később mutatja a Montes Carpatus vidékét. Felvétele 120/1000 akromáttal, 3x Barlow-val, és ASI120MC kamerával készült.

Carpatus_East___consolidatedLunarAtlas

Az általam rajzolt tömbök a Consolidated Lunar Atlas-ban

Montes-Carpatus___AS17M2444

Végezetül egy fantasztikus panoráma a teljes hegységről, észak felől nézve. (Apollo-17)

Az észlelésem legvégén, betettem egy 25mm fókuszú okulárt, és a Hold így rezzenéstelennek tűnő korongján, egy utolsó ajándék ért; a Mare Tranquillitatis kékes színe nagyon szépen látszott, a Mare Serentitatis narancsos síksága kíséretében.

Az elmúlás fényei

Posted in Amatőrcsillagászat, Észlelési ajánló on december 14, 2015 by Holdfény-árnyék

Az idő múlása… minden Holdkutató ellensége, Holdon és Földön egyaránt” hangzott el egy  régi NASA dokumentum sorozatban. Nagyon érdekes változásoknak lehet tanúja az, aki kicsit hosszabb időt tud eltöltni távcsöve mögött egy adott este alatt, és huzamosabban tudja észlelni Holdunk felszínét; A Hold folyamatos mozgása révén hegyek tünnek fel a sötétből, az átellenes oldalon pedig éppen eltűnnek olyan objektumok, melyek korábban még jól látszódtak. Ezúttal öt olyan észlelést szeretnék bemutatni, melyet olyan észlelők készítettek, akik rövid idő alatt minimum két rajzban is meg tudták örökíteni a Hold egy piciny részének fényváltozásait. Ilyen alkalomkor távcsövünk felbontóképességét is tesztelhetjük, hiszen rettentően finom fényjelenségeket örökíthetünk meg. Az észlelők; Bozsoky János, Cseh Viktor, Földvári István Zoltán, és Józsa Sándor.

 

Inghirami___Bozsoky-Janos

 

Az Inghirami kráter – infó a képre kattintva (Bozsoky János)

_______________________

 

fracastorius-D__Jozsa

Fracastorius-D (Józsa Sándor észlelésén itt és itt)

___________________________

1Hold_F_ldv_ri_200802191826_Grimaldi_35492

Grimaldi kráter, két saját észlelésemen

______________________________

1Hold_Cseh_201410122000_Arybhata__romkr_ter__83144

Cseh Viktor, Aryabhata észlelése

___________________

Helmert_Kao__moon-craters

Saját peremvidéki sorozatrajzom

___________

%d blogger ezt kedveli: