2021.08.27-én egy kellemes és tiszta, ám kissé hűvös idő fogadott, amikor távcsövemet a Holdra, pontosabban a Posidonius kráterre irányoztam. Ezen az estén ez a hatalmas őskráter volt a legfőbb célom, mely észlelési lehetőséget már vagy 2 hónappal ezt megelőzően feljegyeztem. Folytatni szándékoztam ugyanis az elkezdett Holdtérképezési projektemet. (Erről a projektről későbbiekben részletesebben) Mi lehetne jobb célpont erre mint ez a nagyszerű kráter?
Nézzük tehát az ezen az estén készült megfigyelés első objektumát, kisebb szünet után folytatva a holdi kirándulásokat megunhatatlan kísérőnkön. (Az ezen az estén készült további három megfigyelést következő bejegyzések sorozatában mutatom be hamarosan.)
A 2021.08.27-i estére leszimulált holdi ábrák. libráció, megvilágítás szöge és fázis.
(svs.gsfc.nasa.gov – Ernie Wright, Stellarium és Sky Safari)
A 2021.08.27/28-i este beészlelt objektumai. Fentről lefele:
Posidonius, Mons Argaeus, Dawes és Taylor. (stellárium és WMA 6.0)
Lássuk elsőként tehát a legfőbb objektumom, a hatalmas Posidonius-krátert, melyet épp elért az alkony amikor bepillantottam távcsövembe. Ennek a kráternek a nagyszerűségét többek közt az adja, hogy talaján szinte majdnem az összes létező holdi objektum típus egy egy kisebb példánya megtalálható.
“A legfőbb észlelési célpontom erre az estére a 95km átmérőjű Posidonius volt, melyet 2018 tavaszán már rajzoltam. Rendkívül lenyűgöző egy kráter ez, újra bebizonyosodott számomra. Észlelésére már jó ideje készültem.
23:24UT colong: 151.654
A kráter szinte teljesen árnyákkal telt. Talaján a kis A-jelű kráter még éppen kivehető, mellette kis masszívummal, és egy még kisebb csúccsal. A K-i sánc vékony vonulata végig követhető, finom intenzitások közepette, vele párhuzamban a kráterben 5 pici eltérő méretű hegycsúcs láncolata. A sánc ezen részét a B jelű másodlagos parazitakráter szakítja meg, melynek K-i fala már árnyékba vész. Felette a nagyobb J-jelű kráter is kivehető Ny-i sáncának kanyarulataként csak. A Posidonius É-i sáncát látványos párhuzamos szakadékok szegélyezik, melyek egyike Rükl atlasza alapján az O-jelzésű kráter. Nagyon szép a Ny-i fal teljes vonulata, keskeny párhozamos árokkal. Ez a sánc két helyen is megszakad, vagy legalábbis veszít intenzitásából, kis árkok lehetnek ott. A Posidonius legnehezebben rajzolható része a D-i sáncnál található, ahol egymást keresztező hegyhátak, alacsony gerincek, és a romos Chacornac-kráter Ny-i sáncának maradványa látszik.
00:37UT colong: 152.272
Az észleléseim folyamatában, újra ránézek a Posidonius-kráterre.
Finoman, de változás állt be a kráter megvilágítottságában, ezt le kellett rajzoljam. Legfeltűnőbb a K-i fal szakadozottsága lett ez idő alatt, itt három-négy szakadás látszik, melyek közt a legészakabbi a legszélesebb pillanatnyilag. A kráter talaján is változás történt, teljesen eltűntek a kis csúcsok a K-i fal mentén, illetve az A jelű kráter is fogyatkozni látszik, itt is eltűnt a legkisebb csúcs. Rendkívüli kráter, észleljük is bármekkora távcsővel.”
Posidonius-kráter a NASA LROC WAC mozaikjának részletén. Kétféle rianás, bazaltos talaj, hegycsúcsok, másodlagos kráterek, falomlások, és markáns vetődés.
Az LROC WAC mozaik 3D-re alakított felvételén a Posidonius Ny-i falán áttörő kis rianást látjuk, ahogy elindul a sánc mentén D-i irányban, majd K-ÉK felé fordulva halad tovább.
A Posidonius-kráter Ny-i sáncának egy kicsiny részlete, ez az a pont, ahol nagyon lapos szögű megvilágítás esetén a Nap fénye éppen csak be tud hatolni a kráterbe, s keskeny fénypászmát vetít a talajra egészen a kráter közepéig. Itt hatol be a fentebb bemutatott piciny rianás s kanyarodik el jobbra, azaz D-felé.
Az óriás kráter ÉK felől nézve, jobb oldalon a sánchoz közli pici rianással, és az ott található igen alacsony sánc is remekül érzékelhető. A sánc azon részén a kráteren belűl sejtenek egy vulkanikus dómot egyes kutatók. Háttérben a Mare Serenitatis. (NASA LROC WAC)
Kráterünk a romos Chacornac-kráter irányából nézve. Innen ebből a szemszögből rendkívűl érdekes hatással bír a Posidonius talaját alkotó rejtelmes ívesen kanyarodó vetődés a K-i sánccal párhuzamosan futva. Innen a legmagasabb vonulat rész ami kirívó. (LROO WAC)
A Posidonius körüli utunk egyik leglátványosabb felvétele ez, melyen az említett íves vetődés rendkívüli látványt nyújt, ahogy a D-i sáncból kiindulva, egy igen szép kanyar után a Posidonius-A kráternél elenyészik. (LROC WAC)
A Posidonius É-i sánca mellett szerpentinező, tán a legszebb holdi rianás képzeletbeli címet is elnyerő kis lávacsatorna, mely ott az ÉK-i sáncnál tűnik el. (LROC WAC NASA)
Feltűnő kis kráter a Posidonius közepére telepedve, ez a Posidonius-A jelű 10km átmérőjű gödörkráter. Háttérben a Posidonius-B látszik. Közte és a Pos-A kráter közt az őskráterünk központi csúcsának maradványait találjuk.
Szerintem az egyik legszebb Holdatlasz a régiek közül, ám az alkotó számára a rianás rejtve maradt. Érdekessége ennek a műnek (Mely 25 lapon mutatja be a Holdunkat) a magasabb hegyek, dombok kiemelése pici fehér oválok formájában. ( Topographie der sichtbaren Mondoberflaeche – Wilhelm Gotthelf Lohrmann – Liepzig 1878)
Egy későbbi, ám még az űrhajózás korszaka előtt készített hatalmas mű H.P. Wilkins precíz észlelései alapján a Posidonius-kráter. Itt már megannyi részlet azonosítható. (WILKINS, Hugh Percy. 300-inch Map of the Moon. London: Printed by W. F. Stanley & Co, 1937)
Két amatőrcsillagász jóbarátom észlelését szeretném még itt bemutatni.
Időrendileg a korábbi Cseh Viktor rajza, melyen nagyon jól látszik a fentebb emlegetett alacsony fal rése, a Posidonius Ny-i sánca. Rajzán jól látszódik a keskenyedő fénytölcsér, a magasabb fallal övezett alacsony vonulat léte és a vetődések. Az is nagyon érdekes a rajzon ahogy a Posidonius talaja K-i irányban mennyire mélynek hat A rajzot Viktor egy 140/880mm-es Newtonnal végezte, 140x-es nagyításon.
Nagy Róbert felvétele a második kép, a Taurus hegységről, és a tőle Ny-ra fekvő hegységet “záró” Posidonius-kráterről. Képén jól látszik a rianás, az is ahogy D-i irányból elindul a kráter belsőbb területeibe majd egy vetődés állja útját, és itt kényszerűl É felé elindulni. Róbert ezt a felvételt egy 200/1200mm-es Newtonnal, és egy saját maga építette mechanika segítségével készítette. A felvétele 2019.09.05-én készült 20:00UT-kor.
Az LROC WAC radar mozaikjának részlete, illetve az LTVT szoftver Posidonius szimulációja 300 méter szintlépcsős ábrája.
Végezetül pedig a kihagyhatatlan Csabai István egy idevágó felvétele is ide kívánkozik erről az észbontó kráterről. Képe itt tekinthető meg.
Holdfényárnyék 
megint egy kiváló munka. Precíz mindenre kiterjedő munka , osztani fogom az ismerőseim között…
Gratula! Az ember kedvet kap a hold alaposabb tanulmányozásához!
Köszi szépen! 🙂
Nagyon szívesen! Hajrá csak így tovább!
köszi igyekszem! 😉