Távcsővel a szovjet Holdautomaták nyomában

 
Az előző azonos témájú bejegyzéseben  részletesen tárgyaltam az Amerikai holdraszállások pozícióinak megfigylehetőségét..most a másik fél, a szovjet holdi sikerekről beszélnék egy kicsit…ki kell mondanunk, ha nem lett volna szovjet űrhajózási törekvés, nem lett volna emberes holdraszállás sem…e két űrhatalom párbajából születtek a legfelemelőbb űrsikerek.
 
 

race-for-the-moon-

Ebben a bejegyzésben, végigveszem a szovjet Luna sorozat leszállási helyszíneit, kiegészítve keresőtérképekkel, és fényképekkel.
 
 
 
luna-exp-fotomap
 
          A Luna sorozat leszállási pozícióinak áttekintő fotótérképe. 
 
 
 
 
 
 
 
Luna-2                 29,1°N 0°W
Indítás:        1959. szeptember 12. 06:39:42 UTC
Becsapódás: 1959. szeptember 13. 21:02:24 UTC
 
A szovjet Luna program másodikként indított 390kg tömegű szondájának sikerült elsőként elérnie a holdi térséget,  1959. szeptember 12-én indították Bajkonurból. 390 kilogramm súllyával, méretét és formáját tekintve megegyezik a Luna-1-el. A küldetés főbb feladata a Hold eltalálása, a Föld–Hold, valamint a Hold körüli térség vizsgálata. Szeptember 12-én hajnalban, úton a Hold felé 156 000 kilométerre a szonda nitrogéngázt engedett ki a világűrbe, amelyet a Földről 5-6 percig lehetett megfigyelni. Szeptember 13-án, 39,5 órás repülés után 3,3 kilométer/sec sebességgel becsapódott a Holdba.  A becsapódási pontot a Palus Putredinus régióban az Arcimedes, és Autolycus kráterek közé, nagyjából a 0° hosszúsági és 29,1° északi szélességi pontra becsülték. A becsapódási porfelhőt az MTA Csillagvizsgáló Intézetében, a Szabadság-hegyen, a svédországi Upsalában illetve Ill Márton csillagász vezetésével a Bajai csillagvizsgálóban vizuális megfigyeléssel detektálták! A narancsos porfelhő egy-két percig látszott, és egy 6 magnitúdós csillagként lehetett beazonosítani. A hordozórakéta utolsó fokozata szintén becsapódott a hold felszínébe, ennek becsapódás helye azonban nem ismert. A Luna-2 eltalálta a Holdat. Időbeli változásokat talált az elektronfluxusban és az energiaspektrumban a földi külső sugárzási övezeten belül. Kutatási eredményei; A Holdnál nem talált sugárzási övezetet, sem jelentős mágneses teret. A Luna–2-t három komponensű magnetométerrel látták el, hasonlóan, mint a Luna–1-et. A mérési eredmények a földi sugárzási övezetekben hasonlóak voltak a Luna–1-ével. Becsapódásnál a holdi mágneses tér erősségének felső értékét a felszínen 100 gammára becsülte.
 
 
 
 
Luna 2
                Az emberiség első Holdat elért szondája; a Luna-2
 
 
 
 
 
USSR - Luna 2 - Google Chrome_2012-11-18_17-21-23
               A Luna-2, hordozórakétájának orrába szerelve. (makett)
 
 
 
l2mappppa
   
               
1--luna2map
 
 
                  A Luna-2 becsapódási pontjának  tágabb környezete.
 
 
 
 
 
 2-luna2
 
    A Luna-2 Holdat érésének helyszíne; Az Autolycus-Archimedes kráterek                   közti pici, dimbes-dombos fennsík a neves terület.
 
 
 
 
 
 
 3---luna2___map----
 
         Az Autolycus tőszomszédságában megbújó történelmi helyszín,
                                  LRO Holdszonda mozaikján.
 
 
 
 
        _________________________________________________________
 
 
 
 
Luna–5    31°S 8°W
 
 
Indítás:        1965. május 9.
Becsapódás: 1965. május 12.
 
 
 A Luna-5 szovjet űrszondát a Luna-program  keretében, standard háromlépcsős hordozórakétával Bajkonurból indították a Holdra. 1965. május 9-én startolt 1476 kilogramm hasznos súllyal. Fedélzetén elhelyezték a sima leszállító rendszert, amely még nem működött megfelelő hatékonysággal. Kutatási feladata: adatgyűjtésével elősegíteni a Holdra történő sima leszállás megvalósítását. Célját elérve május 12-én becsapódott a Mare Insularum területére.
 
 
 l5mapppa
 
 
 A szerencsétlenül járt Luna-5 térképe; a helyszínt délről a Montes Ural,               nyugat felől a Kepler , északról pedig a Copernicus határolja
 
 
 
 
 
 
 1---luna5ffotooomap
 
    A Lansbergtől, egy kráterátmérőnyire, délkeleti irányba csapódott                         felszínbe a Luna-5, egy alacsony, dombos területen.
 
 
 
 
 
 luna5____mapps
 
  Nagyszerű támpontok az azonosításhoz; Reinhold, és Lansberg kráterek,
 
 
 
 
 
 
 
 2-----------luna5---fotomap---__
 
         Az LROC mozaikján jól kivehető, a picike dombok által határolt       egyfajta romkráter- mely otthont ad a Luna-5 becsapódási pozíciójának
 
 
 
 luna5-lunarorbiterfotomap
 
         Egy Lunar Orbiter szonda által készített fotó, a területről…egy pici,                névtelen, szögletes kráter    otthona, a Luna-5 roncsainak.
                    
 
 
 
 ____________________________________________________
 
 
 
Luna-7          9.8 N, 47.8 W 
 
 
Indítás:        1965. október 4. 07:56:40 UT
Becsapódás: 1965. október 7. 22:08:24 UT.
 
 
 A Luna–7 szondát, háromlépcsős hordozórakétával Bajkonurból indították a Holdfelé. 1965. október 4-én 1506 kilogramm súllyal startolt. 86,1 órás repülés után a fékezőrakéta idő előtti leállása miatt becsapódott a Viharok Óceánjába (Oceanus Procellarum) a Kepler-krátertől nyugatra, a Marius-krátertől dél-délkeletre. Kutatási feladata: adatgyűjtésével elősegíteni a Holdra történő sima leszállás megvalósítását. A szerkezete teljesen megegyezett, a későbbi, sikeres Luna-9 szondáéval.
 
 
 luna7findmap
 
                            A Luna-7 becsapódásának helyzete;
               A Kepler krátertől nyugatra, az Aristarchustól délre találjuk.
 
 
 
 
 
 luna-7fotomap
 
    A remek támpontoknak otthon adó Ocenus Procellarum; Kepler, Marius,              Reiner kráterek, és a  Luna-7 becsapódási pozíciója.
 
 
 
 
 
 lun7map
 
                Marius és közvetlen környezete, a Luna-7 pozíciójával.
               A pici “V” jelű kráter hófehér pontja a legjobb támpont.
 
 
 
 
 ______________________________________________________________
 
 
 
 

Luna-8       9°8’N 63°18’W

 
Indítás:           1965. december 3.
Becsapódás: 1965. december 6 21:51 UT

1965. december 3-án startolt az 1550 kilogramm súlyú szonda. 83,1 órás repülést követően a fékezőrakéta pontatlan működése következtében becsapódott a Viharok Óceánjába (Oceanus Procellarum). Kutatási feladata: adatgyűjtésével elősegíteni a Holdra történő sima leszállás megvalósítását.

 lun8map____
 
                A Luna-8 pozíciója; Képzeletben egy háromszöget alkot
                             a Kepler és Aristarchus kráterekkel.
 
 
 
 
 
 luna8mappppp
 
              Hevelius, Cardanus, Marius térség, és a Luna-8 pozíciója;   Legkönnyebben a Galilei krátert és a Reiner gamma   albedópamacsot                                      haszálhatjuk azonosításhoz.
 
 
 
 
 
 
 luna_8_map
 
         Egy újabb LRO mozaik; A Galilei kráter és a fiatalos “D” jelű kráter                            szomszédságában fekvő Luna-8 helyzetével.
 
 
 
 
 
 
 luna8-lunarorbiterfotomap
 
 
           Lunar Orbiter felvételén ugyanezen térség, ezuttal felülnézetből
 
 
 
 ______________________________________________________________
 
 
 
 
Luna-9                     7.08°N 64.37°W
 
 
 
Indítás: 1966 január 31. 11:45 UTC
leszállás: 1966 február 3. 18:44 UTC
küldetés vége: 1966 február 6. 22:55 UTC
 
 
 1966. január 31-én parkoló pályáról indított Luna–9 holdszonda a szovjet Luna-program, és az emberiség első űreszköze a Hold felszínén. A szondát a Lavocskin-tervezőiroda fejlesztette ki és építette. Luna-9 volt a puha-leszállásra tett tizenkettedik szovjet kísérlet. A holdszonda a szállító, fékező és a leszálló egységből állt. A műhold február 3-án a Viharok Óceánja medencében, egy névtelen hegyen landolt, amely a 64 kilométer átmérőjű Cavalerius gyűrűs hegység szomszédságában található, az Oceanus Procellarum medence belsejében.  Holdat-érés után 5 perccel rádió összeköttetést, 7 óra múlva pedig elkezdte küldeni az első kilenc képet (öt panoráma) a hold felszínéről. 75 órán át hét rádió-összeköttetés alkalmával 8 óra 5 percig tartott hírkapcsolatot. A képek a közeli és a horizont 1,4 kilométer távolságra lévő sziklák nézeteit tartalmazták. Az utolsó kapcsolat a szondával 1966. február 6-án volt.
 
 
 
C_Luna09_1
 
   A Luna-9, történelmi, öt részletből álló panoráma fotója. (klikk a képre)
 
 
 
 A felszíni szonda,  100 kilogramm tömegű, 60 centiméter átmérőjű gömbtartály. A tartályban programidőzítési eszköz, hőellenőrző rendszer, képfelvevő rendszer, kozmikus sugárzásdetektorok, rádió adó-vevő berendezés, vezérmű, hőszabályozó rendszer és akkumulátorok voltak elhelyezve. A gömbtartály felülete négy burkolólapnak – amely az antenna szerepét is betöltötte, továbbá rúdantennáknak, fotometriai skáláknak és tükröknek, valamint az optikai ablaknak adott helyet. A szonda amely sima leszállást hajtott végre egy idegen égitest, a Hold felszínén, az első helyszíni panorámafelvételeket készítette és közvetítette a Földre,
mérései megállapították, hogy a Hold felszínét nem borítja a korábban gondolt vastag porréteg,
 
 
 
1966 Russian Lunar 9 unmanned lander transmitted panoramic pictures of the
 
    Fantáziarajz a valóságról; Anyaegység, és a belőle kiguruló mintavevő egység; a Luna-9
 
 
 
 
 
 
 luna9
 
 
 luna-9
 
                                     Luna-9 élethű másolatai
 
 
 
 
 
 l9---map
 
    A Luna-8-hoz hasonlóan, a Luna-9-et is a Procellarum síkság nyugati     szélére küldték, egy fényes pici félszigetszerűen kinyúló hegy tetejére.
 
 
 
 
 
Luna-8_9_map
 
  A Reiner gamma formációtól, pontosan nyugatra találjuk a pici, három tömből álló hegycsoportot, pontosan a keletire, annak tetején landolt a         Luna-9. Ma ezt a helyet, “Planitia Descensus”-nak nevezik.
 
 
 
 
 
 luna9_lunarorbiterfotomap
 
                        Az első, puha landolás helyszíne (klikk a képre)
 
 
 
 
 
 
 legradisandor-1969-
                     A Luna-9 tiszteletére nyomott magyar bélyeg
 
 
 
 
 _______________________________________________________________________
 
 
 
Luna-13                  18.87°N 62.05°W
Indítás:         1966 december 21. 10:17 UTC
Landolás:      1966 december 24.
 
 
 
 1966. december 21-én indult, 79,7 órás repülés után december 24-én sima leszállást hajtott végre az Oceanus Procellarumban, 400 kilométerre a Luna–9 leszállási helyétől. Kutatási feladata a Luna–9 munkájának folytatása további adatgyűjtésével elősegíteni a Holdra történő sima leszállás megvalósítását. Az első helyszíni talajvizsgálatokat (szilárdság, sűrűség) hajtotta végre. Felszíni szondájába további 3 darab gyorsulásmérőből álló dinamográfot, 2 darab panoráma-felvevőkamerát építettek.
 
 
p61
 
image023
 
 
                                           Luna-13 felszíni fotói
 
 
Látóterébe 1,5 méteres kihajtható tartósínen céziumizotópos gamma-sugaras sűrűségmérőt és talaj-szilárdságmérő penetrométert helyeztek el. 
 
 
 
 l13fotomap____-_--
 
luna13map____
 
 
                    A Luna-13 keresőtérképei; legjobb támpontok
  a Seleucustól délre húzodó sugársávok és parányi kráterek fehéres foltjai
 
 
 
 
 
luna13_maaaap
 
                Az LRO képén jól kivehető a “W” jelű kráterecske
                              amit használhatunk beazonosításra.
 
 
 
 ____________________________________________________
 
 
 
 
Luna-15
 
 
1969. július 10-én startolt, három pályamódosítás segítségével 16-110 kilométeres Hold-körüli keringési pályára állt. Az előző leszállásoknál (Luna–9, Luna–13) közvetlen irányítással vezették a leszálló egységet a Hold felületére. Ez volt az első olyan parkoló pálya, amiről július 21-én végrehajtott pályamódosítással kezdték meg a leereszkedést. A leszállási kísérletet nem sikerült, a szonda a Hold felszínébe csapódott. Kutatási feladata: a harmadik generációs holdszonda első műszaki próbája volt. Adatgyűjtésével elősegíteni a Holdra történő sima leszállás megvalósítását.
 
 
 
 l15mappfoto
 
              A Mare Crisium, jól látható, feltűnő sötét medencéjének
                              déli szélébe csapódott be a Luna-15
 
 
 
 
 
 luna24fotomaps
 
        Mare Crisium és környezete; benne jól kivehető fényes kráterek                              foltjaival,  és a Luna-15 pontos pozíciójával
            
 
 
 
 
 
 
 luna15
 
 lun15mapps
 
                               Már-már brutálisnak nevezhető részletek
                az LRO holdszondától; A Luna-15 közvetlen környezetével.
 
 
 ______________________________________________________________
 
 
 

Luna-16                   0.68°S 56.3°E

Indítás: 1970 szeptember 12 13:25 UT
Leszállás: 1970 szept 20 05:18 UT
Felszállás a Holdról: 1970 szept. 21 07:43 UT
Leszállás a Földre: 1970 szept. 24 05:25 UT
küldetés időtartama: 12 nap
 
 
 
 Az indítás napja megegyezik a 11 éve pályára állított Luna–2 holdszonda indításának idejével (1959. szeptember 12.). A Holdba csapódott űreszközzel avatták fel a szovjet holdkutatási programot. Szeptember 17-én állt 110 kilométeres, közel kör alakú pályára a Hold körül. Több mint egy napig keringett ezen a pályán, hogy paramétereit bemérhessék, ellenőrizhessék és a szükséges parancsokat kiadhassák. 
 A program célja automatikus leszállás a felszínre, mintavétel és visszaindulás. A Luna–16 automatikus űreszköz, amely összetett elektronikát, navigációs berendezést, hajtóműrendszert és robotmechanikát tartalmazott, hogy megvalósíthassa a Hold megközelítését, a mintavételt és a Hold elhagyását, elősegítve a Földre történő sikeres visszatérést. A startot követő harmadik napon alakították ki a leszálláshoz szükséges 15-106 km magasságú keringési pályát. A leszállás közben a mikróhajóművekkel két alkalommal módosították pályáját. A manőver során 600 méterre csökkentették a leszállási pályamagasságot. A fékezőrakéták a holdfelszíntől 20 méterre hagyták abba működésüket. A másodlagos hajtóművek 2 méter magasságban álltak le. A leszállás stabilitását biztosító földi állomásoknak folyamatosan látniuk (lézeres kapcsolat) kellett a szondát. A leszállást követően volt idő a berendezések ellenőrzésére, működőképességük felmérésre. 
 
 
 Luna16---
 
 
 Luna16AS
 
 
Luna16capsule
 
           A Luna-16 expedíció főbb pillanatai;  Landolás a Holdon,
           felemelkedés a Holdról, és sikeres visszatérés a mintákkal
 
 
 A leszállóegység szeptember 20-án ereszkedett le a Termékenység-tenger közelében. A következő napokban az összeköttetés időtartama jelentősen kibővült, több mint 17 óra állt rendelkezésre a tervezett programok ellenőrizhető végzésére. Vizsgálta a Hold éjszakai körülményeit, adatokat gyűjtve egy hosszú időtartamú holdfelszíni állmás berendezéseinek kidolgozásához. Fúrógépével 35 centiméterre behatolt a Hold talajába. A gépi kar segítségével 130 gramm kőzetmintát helyeztek el egy hermetikusan záródó tartályba, amely a visszatérő egység szerves része volt. A leszálló egység egyben a Hold-Föld rakéta startállványa volt. A Földtől 50 000 kilométerre a visszatérő gömbtartály elvált a műszerrekesztől. A földfelszíntől 14,5 kilométer magasan kinyílt a fékezőernyő, majd 11 kilométeren a főernyő is bekapcsolódott a fékezésbe. A leszálló egység Dzsezkazgan városától 80 kilométerrel délkeletre szeptember 24-én ért földet.
 
 
 l16-18-20mapppa
 
               Két másik, későbbi expedícióhoz igen közel landolt a Luna-16
 
 
 
 
 
 luna16-18-20-fotomap
 
                            A Mare Fecunditatis keleti peremvidéke;
                         alacsony gerincek közelében szállt le a Luna-16
 
 
 
 
 luna16-map
 
                        A legjobb viszonyítási pontok; Dorsa Geikie,
                                  Dorsa Andrusov és Webb kráter 
 
 
 
 
 
 
lun16maps-
 
                A Dorsa Andrusov, legészakibb véginél van a landolási
                          pont, ott ahol a gerinc picit kanyarodik (LRO)
 
 
_____________________________________________________
 
 
 
Luna-17                       38.28°N 35.0°W
Indítása: 1970 november 10 14:44 UT
Leszállás: 1970 november 17 03:46 UT
 
 
 1970. november 10-én indították Bajkonurból. Előbb parkolópályára állt a Hold körül, majd november 17-én szállt le a Hold felszínére. Több pályakorrekció után november 14-én 85 kilométer magas 1 óra 56 perces keringési idejű Hold körüli pályára állították. Háromnapos manőverezés után november 17-én simán leszállt az Esők Tengerének (Mare Imbrium) nevezett medencébe. Első alkalommal juttatott a Hold felszínére önjáró berendezést a Lunohod–1 holdautót. Feladata a Hold adott területére sima leszállással eljuttatni egy mozgó holdlaboratóriumot. Leszállást követően az 1,836 tonna tömegű holdszonda szerkezetileg két részből, az univerzális szállító egységből és ennek tetején elhelyezett, kerekeken mozgó holdrobotból állt.
 
 
Lunokhod1ramp
 
 Lunokhod1crevice
 
             Fantáziarajzok a Holdon dolgozó Lunohod-1 automatáról
 
 
 
A szállító-leszálló egység két oldalára szétnyitható és lehajtható vezető sínpárokat szereltek a Lunohod–1 legördüléséhez. Leszállást követően 2,5 órával a Lunohod–1 legördült a szállító egység vezetősínjein, 20 méterre (később 1,5 kilométerre) eltávolodva megkezdte önálló kutatómunkáját. Aktív tevékenysége 11 hónapon át 1971. október 4-ig tartott. Szerkezetileg és méretében a Luna–16-hoz hasonlít. A 756 kilogrammos tömegű űrjárművet a Földről vezérelték. Feladata nagy területről részletes panorámafelvételeket készíteni, mérni a talaj fizikai-mechanikai tulajdonságait, kémiai összetételét, lézer-távméréseket, röntgentávcsöves és kozmikus sugárzási vizsgálatok végrehajtása.
 
 
 
 
lunokhod3maket-NPO-Lavochkin-museum-foto-Slyuta-E-V
 
                     Élethű, méretarányos makett a Lunochod-1-ről.
                                   (NPO Lavochkin múzeum)
 
 
 
 
 
ramp-lunochod1
 
      Szenzációs felvétel a sikeresen landoltatott Luna-17  / Lunohod-1                                       rámpájáról, és a jármű keréknyomairól
 
 
 
 
L1_D01_S03_P08m
 
                   Panorámafotó “Lunochod-1 módra” (klikk a képre)
 
 
 
lunochod1rover
 
                              A Lunohod-1 rover… végállomásánál.
 
 
 
 
lunokhod1_l_17_with_map
 
                                      A megtett teljes útvonal
 
 
 
 
XnView - [121031--
 
              A Luna-17, a feltűnő Sinus Iridumtól, nyugatabbra,
                              beljebb a tengerben landolt
 
 
 
 
 
 
luna17maps
 
           Szép “megfagyott” holdi gerincrendszerek szomszédságában
                    a Luna-17 pozíciója    (Consolidated Lunar Atlas)
 
 
 
 
 
luna-17map
 
                            Jól használható viszonyítási pontok
                     az Imbrium partján; “A” és “C” kráterek (LRO)
 
 
 
_________________________________________________________
 
 
 

Luna-20 3.57°N 56.5°E

Indítás: 1972 feb 14
Landolás: 1972 február 21
Felszállás a Holdról: 1972 feb 22
Földetérés: 1972 feb 25.
Küldetés időtartama: 11 nap
 
 
 
 
A Luna–20 (nemzetközi sajtó megnevezése szerint: Lunyik-20) szovjet űrszondát a Luna-program (magyarul: Hold-program) keretében,Proton hordozórakétával indították Bajkonurból a Hold irányába.
1972. február 14-én indították. Az NPO Lavocskin vállalat fejlesztette ki és építette. Tömege 5725 kg volt. Február 21-én sima leszállást hajtott végre a Termékenység tenger közelében, hegyvidéki területen. Feladata megegyezik a Luna–18 szondával. Fényképeket készített, a telefotométerekkel a fúrás valamennyi fázisát rögzítették. A leszállás után egy órával bekapcsolt fúró munkához látott, 55 gramm mintát gyűjtött. A leszállás után 27,6 órával a Hold-Föld rakéta a visszatérő tartállyal elindult a Földre. Két nap 20 óra 14 perces repülés után február 25-én Dzsezkazgantól 40 kilométerre északnyugatra leszállt.
méreteiben, szerkezetében megegyezik a Luna 18-al.
 
 
 
l18-20maps
 
 
luna18---20
 
                A Mare Crisiumtól délebbre landolt a Luna-20, a korábban
                     ugyanide csapódott, sikertelen Luna-18 pótlásaként.
 
 
 
 
 
luna18--20map
 
        A pontos azonosítást segíti elő, a Webb-P, és Ameghino kráterek.
           Közelükben, egy pici fal, annak tövében a landolás pontja. (LRO)
 
 
 
 
 ____________________________________________________________
 
 
 
Luna-21                 25.85°N 30.45°E
Indítása: 1973 jan 8 (Proton hordozórakéta)
Pályára állása: 1973 jan 12
Landolás a Holdon: 1973 jan 15
Küldetés vége: 1973 június 3
Küldetés időtartama: 146 nap
 
 
 
A Luna–21 (nemzetközi sajtó megnevezése szerint: Lunyik-21) szovjet űrszondát a Luna-program (magyarul: Hold-program) keretében,Proton hordozórakétával indították Bajkonurból a Hold irányába.
Az űrszondát az NPO Lavocskin fejlesztette ki és építette. 1973. január 8-án indították. Több pályakorrekció végén január 12-én érkezett meg a Holdhoz, és háromnapos keringés után január 16-án szállt le a felszínre, a Mare Serenitatis északkeleti partvidékén. Feladata eljuttatni a Hold felszínére a második holdautót, a Lunohod–2-t.
Szerkezetileg és méretében a Luna–17-hez hasonlít. Az eltérés a 840 kilogramm tömegű Lunohod–2 feladatában és tudományos műszerezettségében volt. A leszállást követően 2,5 órával Lunohod–2 önállóan folytatta a Lunohod–1 által megkezdett fizikai-kémiai talajvizsgálatokat. Öt Hold-nappalon át üzemelt, a tudományos információk megszerzésén-továbbításán kívül 35 kilométeres utat tett meg a Holdon.  Az orosz holdjáró 35 kilométer hosszú utat járt be égi kísérőnkön. Eddig ez a legnagyobb távolság, amelyet egy ember készítette szerkezet megtett egy másik égitest felszínén. A Mars felszínén jelenleg is működő Opportunity, illetve a nemrég leállt Spirit összesen körülbelül 20 kilométert mozogtak. A  35 kilométeres út során különféle vizsgálatokat végzett. Üzemelését 1973. június 4-én fejezte be, feltehetőleg por került a hűtőrendszerére, amitől túlmelegedtek belső áramkörei, és meghibásodott.Ezúttal első alkalommal sikerült megörökíteni a hosszú utat bejárt szondát az LRO felvételei segítségével. A képeken nemcsak maga a kerekded holdjáró azonosítható, hanem a finom holdporban hagyott nyomai is. Ennek megfelelően útja, és egyes megállói is láthatók.
 
 
 aluna21szonda-a-rover-levalasaelott
 
                    Rajz a Luna-21ről; a rover leválasztása előtti állapot
 
 
 
 
 20100317lunokhod2
 
             A sikeresen megtalált Lunohod-2 rover, és nyomvonala
 
 
 
 
 
 
 L2_D01_S05_P19m
 
 
L2_D02_S04_P09g
 
              Szép panorámaképek a Le Monnier falának vonulataival
 
 
 
 
 
 
21mappluna
 
            A Mare Serenitatis egy öble, a Le Monnier talaja ad otthont
                    az ezeddig legosszabb utat megtett holdjárójának
 
 
 
 
 
luna21lunochod2fotomap
 
     Le Monnier – Posidonius régió, a landolás és megállás pontjaival
 
 
 
 
 
luna___21_lunochod2-map
 
                                A Lunohod-2 által megtett táv. (LRO)
 
 
 
 
 
 
 path_lunokhod2
 
                                    Fotótérkép a megtett útról
 
 
 _______________________________________________________________
 
 
 
 
Luna-24          12.7 N 62.12 E
Indítás: 1976 aug 9
Pályára állás: 1976 aug 11
landolás a Holdon: 1976 aug 18
Felemelkedés a felszínről: 1976 aug 19
Landolás a Földön: 1976 aug 22
 
 
 Az űrszondát a Luna-program többi tagjához hasonlóan az NPO Lavocskin fejlesztette ki és építette. A Luna-sorozat harmadik és egyben utolsó olyan tagja, mely talajmintákat hozott vissza a Földre. A két hasonló korábbi expedíció a Luna–16 és a Luna–20 volt. Feladat azonos volt a Luna–23 szondával.  1976. augusztus 9-én indították el. Augusztus 11-én Hold körüli pályára állt, majd augusztus 18-án simán leszállt a Hold felszínére a Mare Crisium (Válságok tengere) térségében, a 12°45′ Északi szélesség és 62°12′ Kelet hosszúság koordinátákkal jelölt helyen. Augusztus 19-én fölemelkedett a Holdról és augusztus 22-én sikeresen landolt a leszálló egység Szurguttól 200 km-re dél-keletre a Holdról hozott 170 gramm mintával.
 
 
 
 
 luna24_rev_fig
 
                       Luna-24 leszállóegység visszamaradt
                         indítóállványa egy kis kráter mellett
 
 
 
 
 lun24fotomap_
 
 
luna24fotomaps
 
                            A Luna-15höz igen közel, a Mare Crisium
                             déli részén landolt sikeresen a Luna-24
  
 
 
 
 
luna24_map____
 
                    A Mare Crisiumbeli leszállóhely; támpontok a
                              Fahrenheit, és Mons Usov (LRO)
 
 
 
 
 
dep_7897504-Cuban-Postage-Stamp-Soviet-Lunar-Lander-Luna-24-Moon-Surface
 
 A Luna sorozat utolsó tagjának  egyik emlékbélyege
 
 
Kapcsolódó: Távcsővel a Holdraszállások nyomában. « Holdfényárnyék
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: