A 2021.08.27/28-i észlelések bemutatását folytatván sorra vesszük a többi aznap esti észlelés egészét. Következzenek tehát a nagy és fantasztikus Posidonius “árnyékában” szerénykedő objektumok bemutatása.
A 2021.08.27-i estére leszimulált holdi ábrák. libráció, megvilágítás szöge és fázis; Az azon este beészlelt objektumai. Fentrõl lefele: Posidonius, Mons Argaeus, Dawes és Taylor. (stellárium és WMA 6.0)
A kis 17 km átmérőjű Dawes-kráter, egy nevezetes helyszín kellős közepén, két hatalmas tenger közé csapódva.
Tulajdonképpen a Mons Argaeus észlelésének része ez, ám jobbnak láttam két külön rajzon bemutatni őket. A Dawes-kráter meglehetősen kitüntetett helyen fekszik Holdunkon, két neves tenger közt. D felől a Mare Tranquillitatis, É felől a Mare Serenitatis határolja. A Dawes-kráter egy egyszerű kráter, a maga 17.6 km-es átmérőjével. Megfigyelésem idején a kráter szinte teljes egészében árnyékolt, feltűnő kettős csúcsú árnyéka igen szép hatást kölcsönöz számára. A Ny-i sánca egyenletesen egyszerű szerkezetű, pontosan úgy ahogy a K-i is mely éles peremmel kirívóan világít.
A Dawes környezete, legalábbis amit most a kis lencsés engedélyez megpillantani, alacsony gerincek alkotta térség látszatát kelti, melyek közt a leglátványosabb és egyben a láthatóságot súrolja, az a Rimae Plinius rianás rendszer legdélebbi tagja, mely nyílegyenesen halad a Dawes É-i sánca irányába. Itt válik rendkívül bizonytalanná láthatósága. A rianást csak mint fehéres szürke sávként érzékelem. Ezt a rianást szakítja át merőlegesen egy jelöletlen gerinc mely D Dk felé kanyarodva elenyészik a térség bazaltján. A Dawes-krátertől közvetlen É-i irányból egy kis romkráternek látszó képződményt látok.
Colong: 151.993 – 152.247
A Dawes-kráter közvetlen környezete az LROC WAC mozaikjának egyik részletén. Érdekes az a kis hasadék a Dawes keleti falához közel, remélem legközelebb észlelhetem.
Izgalmas panoráma felvétel a Plinius-kráter irányából nézve. Kép bal szélén a sarokból kiinduló Rimae Plinius részlete. Jól látszik mennyire sekély egy képződmény ez. Holdi horizonton a korábban tárgyalt Mons Argeeus vonulata, előterében a bazaltos síkságon a Dawes világos mélyedése. LROC QuickMap.
Dawes-kráter ezúttal kelet felől nézve, sáncához közel a Rima Dawes. Háttérben a Mare Serenitatis. LRO QuickMap.
Érdekes, egymást keresztező lávaformációk. “…..a leglátványosabb és egyben a láthatóságot súrolja, az a Rimae Plinius rianás rendszer legdélebbi tagja, mely nyílegyenesen halad a Dawes É-i sánca irányába. Itt válik rendkívül bizonytalanná láthatósága. A rianást csak mint fehéres szürke sávként érzékelem. Ezt a rianást szakítja át merőlegesen egy jelöletlen gerinc mely D Dk felé kanyarodva elenyészik a térség bazaltján.”
Magassági viszonyok a két tenger közt elhelyezkedő Dawes-kráternél. /WAC Color Shaded Relief/
Végezetül pedig egy antik Holdatlaszben a Dawes-Plinius térség, a halvány rianással melyet meg lehetett pillantani. Az atlasz alkotójának ugyanúgy nehézséget okozott a többi ág megpillantása mint nekem. /Dawes itt 318-as számmal jelölve/ ( Topographie der sichtbaren Mondoberflaeche – Wilhelm Gotthelf Lohrmann – Liepzig 1878)
_________________________________________
Zárásképpen következzék egy romos, lepusztult kráter, a Taylor!
Elsőre nem könnyű kibogarászni a Taylor-krátert, de a nagyobb formációk irányadóak.
Érdekes citrom alakú 36km átmérőjű kráter a Taylor (16.68E 5.43S). Tipikusan olyan objektum, mely felett elsiklik a tekintet. Különösen szembe tűnik a központi csúcs mely igazán markáns megjelenésű. A Taylor É valamint D-i sáncát igencsak megrongálta két kráter, ezek adják jellegzetes megjelenését. A kráter K-i belső sánca egyenletes, mindössze a D-i lejtőn érzékelhető egy szürkésebb terasz. Ny-i sánca árnyékot vet már egészen a központi csúcsig, míg Ny-i irányban a külső része nagyon vékony megjelenésű, a környező bazalt majdnem elérte a tetejét. Minden irányban ezt a krátert nagyon alacsony éppen csak érzékelhető dombok kísérik, míg DK felé egy kisebb fennsíkot és a Taylor-E krátert (12km) illetve a 10.3km átmérőjű Alfraganus gödörkrátert látni. A Nap holdi horizont feletti magassága a Taylor központi csúcsáról nézve 10.9°. Colong: 152.3
A rajzommal azonos tájolású meglehetősen részletes felvétel a Taylor romkráterről. LROC WAC részlet
Kráterünk déli irányból nézve. Romos falak, másodlagos kráterek zúzták szét ezt a krátert. LRO QuickMap részlet.
Repüljük körbe a krátert! A Taylor ÉK, ÉÉK, és K-i irányokból nézve. Döbbenetes mennyi dombbal nőtt össze ez a kráter az évmilliók alatt. LRO QuickMap
A kráter ebben a megvilágításban Ny felől nézve gyakorlatilag felismerhetetlen. LRO Quickmap.
Domborzati viszonyok a Taylor körzvetlen környezetében. /WAC Color Shaded Relief/
Topografikus térképen a kráterünk.
Lunar Map (LM) Series
Defense Mapping Agency, Aerospace Center
1:1,000,000
Holdfényárnyék 
remekre sikeredett, a már megszokott precizitással nagyon jó munka!
remek munka a már elvárt precíz kivitelezéssel !
Nagyon szépen köszönöm! 🙂