Ez a bejegyzés vélhetőleg az igazán megszállott, a Holdat komolyabban megismerni szándékozókat hozhat “lázba”. 2022-et írunk, azon korszak idejét éljük, ahol rengeteg precízebbnél élethűbb térképek, 3D-s Hold és bolygógömb szoftverek érhetőek el az internet tengerein, webshopokon keresztül látványos modellek… és mégis, most egy olyan témával jövök az olvasók elé, mely azt az ósdi célt tűzi ki magának, hogy saját megfigyeléseink alapján, helyszíni vázlataik segítségével készítsünk térképrészleteket a Hold kisebb területeiről. Mi értelme lehet egy ilyen kihívásnak? A Hold ilyesfajta megfigyelése kissé öncélú tevékenység, de mint látni fogjuk, nagyon is van értelme bemutatni egy egy ilyen kis magánprojektet, nem titkolván hátha mások is, akik távcsővel rendelkeznek, és rendszeresen nézegetik is égi kísérőnket, bele vágnának egy ilyen egyedi kis programba.
Mostani bejegyzésem alapjait Görgei Zoltán a Magyar Csillagászati Egyesület oszlopos tagja, a Hold rovat vezetője ihlette, 2021 májusi meteor cikke alapján, és persze az a sok korabeli térkép melyet olyan nagynevű észlelők alkottak meg, mint -a teljesség igénye nélkül felsorolván- Lohrmann, Beer & Madler, Neison, Weinek, Elger, Wilkins, Goodacre, vagy éppen Harold Hill, Peter Grego (R.I.P) csak hogy a modern éra megfigyelőit is említsem. Az elsődleges célja egy kisebb holdi területről rajzolt térképnek az lehet, hogy jobban oda tudunk figyelni a Hold részleteire, mintha csak simán átfutnánk őket, és kráterről kráterre ugrálnánk. A Hold rendkívül érdekes égitest, varázsát tán az adja a legjobban, hogy olyan képződményeket láthatunk melyek nagyon nagyon régen képződtek, és ez a tudat, és a legkülönfélébb talányos fény és árnyékjelenségek teszik véleményem szerint egyedivé, megismételhetetlenné tapasztalásainkat, s mint ilyet, szerintem érdemes papírra vetni. Érdekes lehet ezen rajzolt vázlat térképeket ezután összevetni fotókkal, hogy mennyire vagyunk pontosak? Mennyire finom az a részlet amit még képesek vagyunk érzékelni, ezáltal meghatározva adott távcsövünk tényleges felbontását, mely felismerés hasznossá is válhat például bolygók megfigyelésekor. Végezetül pedig, ez egyfajta tisztelgés is a korabeli csillagászok, szelenográfusok, Holdkutatók előtt.
Alább bemutatom saját eddig elkészült, és terveim szerint a továbbiakban is bővítendő térképeimet korábbi és újabb megfigyeléseimből.
Első ilyen jellegű alkotásom az Arnold kráterről készült, mely térkép létrejöttéhez két korábbi rajzomat használtam fel, két eltérő megvilágítású megfigyelés eredményeként. Ez még egy kissé gyengébb felbontással készült sajnos, de a főbb vonások jellegzetességek azért látszanak rajta.
A második térképem szintén kettő megfigyelés alapján lett elkészítve, jelesül a Gaudibert kráterről:
A Posidonius kráter az eddigi legösszetettebb ilyen jellegű projektem, mely eddig három különböző alkalommal “felvett” rajz alapján lett elkészítve. (Egy egy ilyen alkalommal két, három sorozatrajz is készült aznap éjjel) A térképet még tervezem némi plusz részlettel bővíteni amint alkalom adódik rá. Jelenleg itt tart:
A szemléltetésül elkészített verziók, és a belőle készített animáció ezen a linken érhetőek el:
https://drive.google.com/drive/folders/1EFDTSGFBeBY8VHXJvcwJG4-u9oO0axwM
Legutóbbi próbálkozásom a Bullialdus kráterről készült, ez is kettő grafika alapján lett felvázolva. Ezt is tervezem tovább bővíteni még.
Már tervben van még néhány nagyobb kráter, hasonló térképének elkészítése, de ezek egyenlőre legyenek titok tárgyai. 🙂
Görgei Zoltán saját térképe a Pallas, Chladni térségről itt érhető el teljes leírással.
Kapcsolódó:
https://moon.lindahall.org/index.html
https://www.yumpu.com/user/baalunarsection.org.uk
http://www.alpo-astronomy.org/lunarblog/
Holdfényárnyék 